Elnyert pályázataink

Szeged-Temesvár

„Egy Kárpát-medencében élünk – a Szegedi Vadaspark és a Temesvári Állatkert látogatóbarát fejlesztése”

Április 19-én, 10-kor került sor az ünnepélyes alapkőletételre, vagyis arra, hogy elkezdődhessen a Szegedi Vadasparkban a farkas, aranysakál, vidra kifutók, valamint két madárröpde építése. Szeged Megyei Jogú Város képviseletében Dr. Botka László polgármester, a Temesvári Önkormányzat képviseletében Adrian Orza alpolgármester, Vasile Ciupa környezetvédelmi osztályvezető, a szegedi Román Főkonzulátus részéről Ciolca Razvan Paul konzul tartotta az alapkőletételt,. Sőt, bemutatkozott a kifutókomplexum egyik jövendőbeli lakója is, Léna, a farkaskölyök.

Az „Egy Kárpát-medencében élünk – a Szegedi Vadaspark és a Temesvári Állatkert látogatóbarát fejlesztése” című pályázatát Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a romániai testvérvárosával – Temesvár Várossal – közösen nyújtotta be a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 „2.1.3. Turizmusfejlesztés – Látogatóbarát, interaktív kiállítási központok, épületek létesítése” tevékenységi területre (a projekt kódja: HURO/0801/018).

Fotó: Alapkőletétel

Az „Egy Kárpát-medencében élünk” szlogen nem titkolt célja a korábbi határok eltüntetése a közgondolkodásból. Ennek keretében kíván a két állatkert nagy hangsúlyt fektetni a Kárpát-medence állatvilágának bemutatására. A projekt 2009. októberében kezdődött és 2010. szeptemberében fejeződik be. A közös projekt összköltsége 275.938 euro, melyből a magyar oldal tevékenységei összesen 183.770 eurot tesznek ki, melynek támogatás-tartalma 174.581,5 euro. Az állattartóhelyek felépítése összesen 27 millió Ft-ba kerül, és május 30-án, Gyermeknapon (egyben a Vadaspark születésnapja) tervezzük az átadásukat, egész napos családi rendezvény keretében.

A magyar oldal vállalt és támogatott tevékenységei:
1. Farkas kifutó építése
2. Vidrahely kialakítás
3. Aranysakál kifutó építése
4. Madárröpde kialakítása (nyírfajd, európai bagolyfaj)
5. Szakmai konferencia lebonyolítása
6. Ismertető kiadványok készítése
7. Szakmai kirándulás (100 gyermek részére Temesvárra)
9. Projektmenedzsment költségek biztosítása
10. Infopont kialakítása
11. Webkamera rendszer kiépítése
12. Honlapfejlesztés
13. Tervezett Kárpát-medence kifutó engedélyes terveinek elkészítése

Két ország, egy cél, közös siker!

www.huro-cbc.eu és www.hungary-romania-cbc.eu

A projekt képes beszámolója:

Építési beruházás:

A projekt keretében az alábbi bemutatóhelyek kerültek kialakításra a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Geldberg Kft. által.
A Kárpát-medence élővilágával, többek között szürke farkasokkal, aranysakállal, vidrával, számos ragadozó és vízimadárral találkozhatnak a látogatók a Szegedi Vadaspark új részlegében.
A szegedi állatkert munkatársainak már régi álma volt, hogy az egzotikus állatok mellett bemutathassák azokat a közvetlen környezetünkben élő fajokat is, melyek népmeséinkben, mondavilágunkban szerepelnek.
A korszerűen kialakított bemutatókban az érdeklődők eddig számukra ismeretlen szemszögből is megfigyelhetik az állatokat. A vidrakifutó üvegfalú medencével és üreggel épült meg, így a vendégek az állat víz- és föld alatti viselkedését is láthatják. A fácánok és vízimadarak röpdéje pedig úgy készült el, hogy a zsilipes bejáratnak köszönhetően az emberek a rácsokon belülről, csupán néhány méterről láthatják a madarakat.
A most elkészült fejlesztések komoly segítséget jelentenek az intézmény egy kevésbé látványos, de annál fontosabb tevékenysége, a sérült vagy bajba került állatok mentése során. A vízimadár röpdében jelenleg olyan bakcsók és kiskormoránok láthatók, melyeket fióka korukban a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai mentettek meg a nyár eleji tiszai árvizek idején, amikor fészkelő helyüket elöntötte a folyó. A vidrakifutó lakója is egy „mentett” állat: Kékfényre a szegedi vízirendőrök találtak rá kölyökkorában.

: Farkaskifutó

: Ház, vidrakifutó és infópult

: A ház hátulról

: A madárröpde

: Vidra és sakálkifutó

: A vidrakifutó előtere

: Az ünnepélyes átadás

: Farkasismereti vetélkedő

Ismeretterjesztő kirándulás Temesvárra

„Március folyamán 12 Temesvári iskolával vettük fel a kapcsolatot, amelyek bekapcsolódtak a pályázatba. Az iskolák számára vetélkedőt hirdettünk meg, amely a Polgármesteri Hivatalban került megrendezésre. A vetélkedő minden nyertes iskolájából 9 diák és 1 pedagógus szegedi jutalomkirándulásban részesült (összesen 90 diák és 10 pedagógus), amelyre május folyamán került sor két alkalommal. A temesvári csapat két alkalommal, május 20.-án és május 27.-én vett részt a szegedi ismeretterjesztő kiránduláson. Az ismeretterjesztő kirándulások során 90 diák és 10 pedagógus tekintette meg a Szegedi Vadasparkot, ahol Veprik Róbert igazgató fogadott bennünket, majd munkatársai, Bereznai András és Endrédi Lajos kalauzoltak bennünket a Vadasparban, bemutatva az állatkifutókat, állatházakat és lakóikat. A vadasparki ismeretszerző séta után a csapat Szeged Várossal ismerkedett. Sétánk során Szeged történelmével ismerkedtünk, megtekintettük a legfontosabb műemlékeket, nevezetességeket, tereket és szobrokat. Szegeden Elekes Zoltán vezetett végig bennünket.” – részlet a Temesvári Állatkert beszámolójából

Szakmai konferencia

A záró konferencián részt vettek a projektben együttműködő két város delegáltjai, a programban résztvevő két szervezet képviselői, a Palicsi Állatkert képviselői, szegedi diákok, akik részt vettek a szintén a program részét képező temesvári kiránduláson, illetve a Kunsági Nemzeti Park képviselői.
A konferencia első napján a Szegedi Vadasparkban történt érkezést követően a konferencia résztvevői ellátogattak Fehértóra a Kiskunsági Nemzeti Park Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területére. A kiránduláson szakmai vezetés mellett ismerkedtek meg Fehértó állatvilágával.

A kirándulást követően Szeged belvárosában sétáltak a konferencia résztvevői.
Az estét közös vacsora zárta.

A második napon a Vadaspark oktatótermében találkoztak a konferencia részvevői. A konferencián érdekes előadások segítségével tudták összehasonlítani a palicsi, a temesvári és a szegedi állatkerteket. Szeged, mint házigazda bemutatta vonzó turisztikai értékeit, fesztiváljait.

A konferencián a következő előadásokat hallgatták meg a résztvevők:
Herczeg Tamás igazgató-helyettes – Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft.: „A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. szerepe Szeged Kulturális, Turisztikai és Kommunikációs életében”

Dr. Mirko Sinkovics igazgató – Palicsi Állatkert: „A Palicsi Állatkert turisztikai fejlesztései”
Tóth Károly projektigazgató – SZTE Juhász Gyula Pedagógiai Kar: „Szeged turisztikai értékei”
Tóth Kinga Enikő projekt asszisztens – Temesvár: „A környezeti nevelés szerepe a Temesvári Állatkertben”
Veprik Róbert igazgató – Szegedi Vadaspark – Endrédi Lajos gyűjteményfelügyelő – Szegedi Vadaspark: „A Szegedi Vadaspark látogatóbarát fejlesztései”

A konferencia délutánján a résztvevők megtekintették a Vadaspark közelmúltban átadott látogatóbarát élettereit.

A vendégek sikeresnek ítélték meg a konferenciát.
Jelen weblap tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Állategészségügyi

Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation (Animal Health – HU-SRB/0901/122/169)

A program leírása:

A Szegedi Vadaspark a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal valamint a Palicsi Állatkerttel közösen pályázatot nyújtott be a Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme „Állategészségügyi monitoring” tevékenységi területre. A pályázat támogatásban részesült, azonosítója: HU-SRB/0901/122/169

A projekt célja egy állategészségügyi monitoring rendszer kialakítása, amely kiemelt figyelmet fordít a madárinfluenzára, illetve egyéb – állategészségüggyel szorosan összefüggő – járványt okozó betegségekre. Munkánk során a Magyarországon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatával és vizsgáljuk a vonuló és gyülekező madártömegek helyzetét. Megfigyeléseink során a talált sérült, beteg illetve legyengült és elpusztult állatokat begyűjtjük; majd az Országos Állategészségügyi Igazgatósággal megvizsgáltatjuk és amennyiben járványügyi helyzet alakulna ki segítenénk munkájukat. A Palicsi Állatkert hasonló feladatokat lát el a szerbiai Vajdaságban

A projektben a vezető partner szerepét a Szegedi Vadaspark tölti be.

A projekt Szegeden megvalósuló főbb elemei:

•   1 fő szakképzett középfokú végzettségű munkatárs alkalmazása napi 8 órás munkaidőben
•   1 fő állatorvos alkalmazása napi 4 óra munkaidőben
•   projektmenedzsment feladatok ellátása
•   tájékoztató kiadványok készítése, nyitókonferencia megrendezése
•   állatszállító jármű beszerzése és biztosítása
•   a szakmai munkát segítő eszközök beszerzése
•   karantén madárröpde építése
•   rezsi költségek biztosítása

A projekt Palicson megvalósuló főbb elemei:
•   bértámogatás 5 fő munkavállaló részére
•   szakmai konferencia lebonyolítása
•   holnapfejlesztés
•   állatszállító jármű beszerzése
•   a szakmai munkát segítő eszközök beszerzése
•   karantén madárröpde építése
•   rezsi költségek biztosítása

A projekt megvalósuló főbb elemei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál:
•   bértámogatás 2 fő munkavállaló részére
•   a természetvédelmi őrök szakmai továbbképzése
•   szakmai konferencia megrendezése
•   csónak beszerzése
•   állatszállító jármű beszerzése
•   rezsi költségek biztosítása

A pályázati projekt 2010. augusztus 1-től 2011. július 31-ig tart. A teljes projekt összköltsége 328 197 Euro, melyben az EU támogatása 278 967,45 Euro, az állami társfinanszírozás Magyarországon 21 020 Euro.

Nyitókonferencia:

2010. november 11-én, a Szegedi Vadasparkban tartott nyitókonferencián a projektben együttműködő városok és szervezetek képviselői (Szegedi Vadaspark, Palicsi Állatkert, Kiskunsági Nemzeti Park) vettek részt. A konferencia pontos programja.
A konferencia nyitásaként sajtótájékoztatót tartott Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark
igazgatója és dr. Vajna Tamásné, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, ahol a sajtó képviselőinek mutatták be a projekt főbb elemeit.

Sajtóebédet követően kezdődtek a konferencia szakmai előadásai. A szakmai
konferencia előadói voltak: Veprik Róbert igazgató, Óvári Krisztián biológus, Tajti László természetvédelmi őrszolgálat vezető, Dr. Kókai Károly állatorvos.

A résztvevők sikeresnek ítélték meg a konferenciát.

A Szegedi Vadaspark mentőtevékenysége a program keretében:

2010. augusztus 1. és november 30. között 99 alkalommal került hozzánk mentett vadállat, összes 176 egyed. Ebből 47 elhullott, 129 pedig életben maradt. A legjellemzőbb fajok: mocsári teknős, fehér gólya, egerészölyv, fekete rigó, vetési varjú, füstifecske, molnárfecske, keleti sün és különböző denevérfajok. Azonban került a Mentőközpontba guvat, jégmadár, vándorsólyom, törpe gém és kis kócsag is. A részletes lista itt olvasható.

2010. december 1. és 2011. április 3. között 59 alkalommal került hozzánk mentett vadállat, összes 126 egyed. Ebből 20 elhullott, 106 pedig életben maradt. A legjellemzőbb fajok: korai denevér, egerészölyv, erdei fülesbagoly, vetési varjú, de számos ritkaság is került a Mentőközpontba, köztük értékes afrikai ragadozó madarak (kobzás), darvak és réti sas. A részletes lista itt olvasható.

2011. április 7. és 2011. július 11. között 176 alkalommal került hozzánk mentett vadállat, összes 284 egyed. Ebből 109 elhullott, 162 pedig életben maradt. Számos fecske, vízimadár és bagolyfaj érkezett. A részletes lista itt olvasható.

Fotók a mentőtevékenységről:

: Guvat szabadon engedés előtt

: Korai denevérek – mindet szabadon engedtük

: Keleti sün szabadon engedése

: Korai denevér szabadon engedése

: Rétisas a Mentőközpontban

: Rétisas szabadon engedése

: Rétisas elengedése

: Rétisas elszállt…

: Héja a Mentőközpontban

: Héja elreptetése

: Fiatal fülesbagoly fióka

: Fülesbagoly fióka

: Denevéretetés

: Őzgidák

: Hollófióka etetése

: Gólyafiókák

: Maréknyi sünfióka

: Sün kicsiség

: Vörös róka

: Egerészölyv fióka

Oktatási Pályázat

Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtására az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában kerül sor. A Program intézményi struktúráját Magyarország és Szerbia közös döntés alapján ún. „megosztott irányítási rendszerben” hozta létre.

Magyarország és Szerbia között 2003-ban kezdődött a határon átnyúló együttműködés a Magyar-Szerb Kísérleti Kisprojekt Alap (KKPA) keretében a Magyar Nemzeti Phare Programban. A KKPA célkitűzése a people-to-people tevékenységek támogatása volt, mely a magyar-szerb határ mentén lévő non-profit szervezetek intézményfejlesztését támogatta, valamint a lehetséges pályázók felkészítését a jövőbeli INTERREG támogatási lehetőségek fogadására.

A Magyarország-Szerbia és Montenegró 2004-2006 Szomszédsági Program a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében 2004-ben készült el, szoros partnerségben a legfontosabb szerb hatóságokkal. A szomszédsági megközelítés meghatározó fejlődést jelentett az Európai Unió külső határmenti együttműködésében, mely ugyanabban a programban ötvözte a külső (CARDS) és belső (ERFA) uniós pénzügyi forrásokat. A szerbiai székhelyű partnerszervezetek részéről ez egy nagy előrelépés volt a tekintetben, hogy a források számukra is nyitva álltak, saját jogukon lehettek pályázók.

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervezési ciklusában, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz finanszírozásával valósul meg. A Tanács 1085/2006 sz. rendelete által létrehozott és az annak végrehajtásáról szóló 718/2007 sz. (EC) Bizottsági rendelet által szabályozott előcsatlakozási eszköz pénzügyi forrást biztosít mind a tagjelölt, mind a potenciális tagjelölt státuszú országok (köztük Szerbia) számára. A támogatási eszköz a közösségi vívmányok („acquis communautaire”) átvételének elősegítését szolgálja, valamint az Európai Közösség közös alapjainak felhasználására és menedzsmentjére való felkészülést segíti elő.

A támogatás öt komponensen keresztül valósul meg, melyek a következők:

(a) Átmeneti segítségnyújtás és intézményrendszer kiépítése

(b) Határon Átnyúló Együttműködés

(d) Humánerőforrás fejlesztés

(e) Vidékfejlesztés

A Határon Átnyúló Együttműködési komponens célja, hogy elősegítse a jó szomszédi viszonyt, erősítve mindkét ország stabilitását, biztonságát és a közös érdekek érvényesülését, valamint a két ország harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. A jelenlegi programban Magyarország és Szerbia a fenti IPA komponens keretein belül működik együtt, közösen felállított intézményi alapokra építkezve. A program lebonyolítása közös pénzügyi forrásból egységes szerkezetben történik, közös döntéshozatal alkalmazásával.

A Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot az Európai Bizottság 2008 március 25-én fogadta el. A Program keretében hét évre (2007-13) összesen 50,1 millió Euró közösségi támogatás (IPA) áll rendelkezésre.

A Program a potenciális kedvezményezettek számára lehetőséget kínál különböző projektek megvalósítására az “Infrastruktúra és Környezet”, valamint a “Gazdaság, Oktatás és Kultúra” prioritási tengelyek keretében.

A Program számos különböző tevékenységet finanszíroz, többek között a környezet- és a környezeti értékek védelmét szolgáló infrastrukturális fejlesztéseket; határátkelőhöz vezető utak rekonstrukcióját, közlekedési utak tervezését, tömegközlekedési menetrendek harmonizációját, közös programok, tanulmányok, környezetvédelmi fejlesztési stratégiák kidolgozását; kerékpárutak építését és kijelölését; turisztikai látványosságok és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését; hátrányos helyzetű emberek munkába való integrálást elősegítő intézkedéseket; a kutatási tevékenységekhez szükséges eszközök és infrastruktúra fejlesztését; közös megvalósíthatósági tanulmányok készítését; közös tananyag és oktatási lehetőségek bővítését; emberek közötti kapcsolatok fejlesztését, mint például fesztiválok, előadások, koncertek, kiállítások, művészeti szervezetek, jótékonysági események, határon átnyúló amatőr sportbajnokságok és tornák szervezését; valamint a nyelvi akadályok csökkentését célzó tevékenységeket.

A Szegedi Vadaspark és a Palicsi Állatkert látogatóbarát fejlesztése

Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzata Palicsi Állatkerttel nyújtott be közösen pályázatot a Magyarország-Szerbia IPA határon átnyúló Együttműködési Program keretében.

A főpályázó a Szegedi Vadaspark természetvédelmi területté nyilvánított, 45 hektáron elterülő állatkertje, amely 1989-ben a gyermeknapon nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Jelenleg 140 faj közel 700 egyede kerül bemutatásra a kor szellemének megfelelően kontinensenkénti bemutatásban, nagy, természetszerű kifutókban.

A projekt támogatásban részesült, a projekt kódja: HU-SRB/0901/221/168

A projekt kimenete és eredménye egy határon átnyúló oktatási fejlesztés, a szakmai együttműködés erősítése, Szeged és Subotica/Palics zoopedagógiai munkájának összehangolása!

Mindkét partnernél felépül 1-1 oktató- és bemutatóhely. Szegeden Pingvin-ház és nyitott oktatóhely létesül a szükséges infrastruktúra beszerzésével együtt. 18 alkalommal kerül sor 90 diák csereutaztatására. Szakmai konferencián vehetnek részt zoopedagógiai szakemberek.

A projekt legfőbb hozzáadott értékei: a fizikai határok eltörlése a diákok gondolkodásmódjából, a helyi identitás erősítése, illetve a zoopedagógiai ismeretek népszerűsítése és aktív használata.

The visitor-friendly development between Szeged Zoo and Palics Zoo

Szeged City County Council and Palics City/ Zoo of Palics handled in their tender of Hungary-Serbia Cross-border Cooperation Program.

The main candidate is the Zoo of Szeged which is a 45 hektar preserved nature conservation area, which was opened its gate to the audience in 1989 on children’s day.

Present day it has 140 race with almost 700 species shown by the spirit of this age, by different continents and natural looking caddies!

The project has been sponsored, the project code: HU-SRB/0901/221/168

The outcome of the project is to enchance the cross-border educational development, professional co-operation between Szeged and Subotica/Palics Zoopedagogic work.

Both partners will build 1-1 educational- and exibition places. In Szeged a Penguin-house and an open educational place will be established with the needed infrastructures. In 18 occasions 90-90 students with travel with change-travelling! The zoopedagogical specialists can take places in professional conferences.

The main additional values of the project: the elimination of the borders in the minds of students, the intensification of the local identitis, and the popularisation and aktiv use of zoopedagogical knowledge

Razvoj saradnje i prijateljstva Segedinskog Zoološkog vrta i ZOO vrta Palić

Gradska Samouprava grada Segedina i Zoološki vrt Palić zajednički su konkurisali u okviru IPA prekograničnog programa R. Mađarske i R. Srbije. Vodeći partner projekta je Segedinski Zoološki vrt. Vrt je otvoren za posetioce 1989 god. Na prirodno zaštićenom prostoru od 45 ha živi 140 životinjskih vrsta. Oko 700 jedinki, rasporedjeno je po savremenoj koncepciji, prikazujući živi svet kontinenata na Zemlji.

Broj projekta:HU-SRB/0901/221/168

Cilj projekta je međusobna saradnja Segedina i Subotice/Palića na polju razvoja zoopedagogije.
Kod oba partnera će se izgraditi po jedan obrazovni prostor i smeštajni prostor za životinjsku vrstu. U Segedinu će se izgraditi objekat za pingvine i otvoreni obrazovni prostor, sa pratećom infrastrukturom. Realizovaće se razmena učenika osnovnih škola u 18 termina, po 90 učenika sa obe strane. Biće organizovana i zoopedagoška konferencija.

Najveće dodatne vrednosti projekta su brisanje fizičkih granica u procesu razmišljanja učenika, jačanje osećaja lokalne identifikacije kao i popularizacija ZOO pedagogije.

DAOP-2009

Immár zsiráfok és zebrák népesítik be a Szegedi Vadaspark Szavanna-bemutatóját. Mindez annak köszönhető, hogy 2011. tavaszán átadásra került a Vadasparki addigi történetének legnagyobb mérvű beruházása, amelynek része volt a zsiráf-ház is.

A forrásokat fele részben (62,4 millió Ft) a DAOP-2.1.1/E-09-2009-0030 kódszámú európai uniós pályázata, valamint a másik felét Szeged Megyei Jogú Város biztosította, így a beruházás teljes költségvetése közel 125 millió Ft volt. A külső kifutót pedig a Vadaspark építette fel saját forrásaiból, illetve alapítványának támogatásával.

Az újonnan beszerzett állatok élőhelyének kialakítása mellett érintőképernyős információs pontok segítik a látogatókat a park 45 hektáros területén a könnyebb tájékozódásban, az útvonalak összeállításában, de lehetőség lesz tudásunkat próbára tenni egy kvízjátékkal is. Az új informatikai fejlesztéseknek, a webkameráknak köszönhetően a zsiráfok napi életét online, az állatkert honlapján is követhetik az érdeklődők.

Emellett az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően a zsiráfház már megfelel a teljes akadálymentesítés minden elvárásának. Az épületben a mozgásukban korlátozottak részére kiépített mosdók mellett pelenkázó helyiséget is kialakítanak, mely növeli a kisgyermekes anyukák komfortérzetét. A zsiráfok belső kifutója és a kiszolgálóhelyiségek mellett az épületben még egy büfé is helyet kapott.

A projekt indokoltságát alátámasztják a regionális turisztikai felmérések, illetve a Vadaspark részére történő közvetlen visszajelzések is. Ezek szerint az egyedi, különleges állatok, köztük is a zsiráfok bemutatására van a legnagyobb látogatói igény, de minden különleges, érdekes állatfajt szívesen látnak az érdeklődők.

A Vadaspark – a projekthez kapcsolódó – leglátványosabb beruházása a zsiráf-ház, mely egyik legnagyobb kuriózuma, hogy a látogatók a zsiráfok fejmagasságában testközelből láthatják az álatok táplálkozási szokásait, ez mindenképpen olyan egyedi élményt jelent, amely várhatóan rengeteg látogatót fog a jövőben a vadasparkba csábítani. A látogatói teraszt a mozgásukban korlátozott vendégek is használhatják a számukra kialakított lépcsőlift használatával. Emellett kisebb méretű, de igazi kuriózumnak tekinthető állatok is helyet kapnak majd a házban, mint a csupasz turkáló és a rövidfülű elefántcickány.

Alant a meghívót olvashatjuk a megnyitóra:

Elefántház építése

Elefántot és ázsiai állatokat bemutató együttes építése

A projekt bemutatása || Infoblokk || Közbeszerzések || Fotók a projektről

Milyen céljai lehetnek egy állatkertnek, mikor a jövőjét tervezi? Természetes, hogy nem csak a látogatók, hanem az ott dolgozók is elgondolkoznak, mi lenne, ha… olyan állatok is részei lennének a gyűjteménynek, amelyek nemcsak a közönség számára számítanak kedvencnek, hanem egyben a szakmai fejlődés egy fontos állomását is jelentik. Az elmúlt kb. 15 évben számos ilyen nagy lépés történt, ahogy a Szegedi Vadasparkban a viszonylag kicsi, bár természetvédelmi szempontból kifejezetten értékes gyűjtemény újabb és újabb nagy figyelmet kapó állatokkal bővült. Az oroszlánok és más nagyragadozók, zsiráfok és tengeri állatok érkezése mind-mind egy szintlépést jelentettek a „nagy állatkertté” válás felé vezető úton. Ennek köszönhetően nőtt Vadaspark szerepe, jelentősége a régió kulturális és turisztikai kínálatában, és ezek a fejlesztések tették lehetővé, hogy egyre önállóbb és nyereségesebb legyen.

Abban, hogy a következő lépcsőfokként – amely egyben a „nagy állatkertek” közé való kerülést is jelenti – az indiai elefánt tartást jelöltük meg, még egy tényező is nagy szerepet játszott. Sokáig ugyanis ezen faj tartás kifejezetten problémásnak számított állatkerti körülmények között. Azon kevés fajok egyik volt, amelyek várható életkora nem haladta meg állatkertekben a vadon élőkét, a tenyésztésük sem volt sikeres, emellett számos kockázatot jelentett a tartásuk a gondozóik testi épségét tekintve. Az utóbbi időszakban azonban, az állatkerti tudomány, a tartástechnológia fejlődésével és a nemzetközi tenyésztési programnak köszönhetően megváltozott a kép, és kifejezetten javult az indiai elefántok helyzete, nagyobb biztonságot jelent és eredményesebb a tartásuk. Természetes körülmények között azonban egyre veszélyeztetettebbek, csakúgy, mint sok más trópusi ázsiai nagy emlősfaj.

A Szegedi Vadaspark munkatársai mindenezek tudatában döntöttek úgy, hogy célként tűzik ki a faj tartását. Szegedi Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta ezt az elképzelést, forrást pedig az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja, pontosabban annak TOP-6.1.4-15-SG1-2016-0001 pályázata biztosítja.

A célunk tehát egy modern felfogású, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő bemutató komplex építése volt. Már a tervezés első fázisaiban hazai és külföldi szakemberekhez fordultunk, hogy tanácsaikkal és tapasztalataikkal segítsék a munkánkat. Természetszerűleg az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) ázsiai elefánt fajmentő tenyészprogramjával (EEP) is egyeztettünk, illetve jóváhagyásukat kértük ez elkészült tervekhez. Mindez nagyon fontos, hiszen több szempontból is kiemelt fajról van szó. Az elefántok intelligenciája, fejlett szociális viselkedése és érzékenysége a legmagasabb színvonalú tartást igényli. Az eszességük rendkívül erővel társul, amely speciális biztonsági feltételeket igényel – ezeket az elefántok és az emberek érdekében egyformán fontos biztosítani.

Bár első időszakban fiatal bikák fognak érkezni a fajmegmentési programmal való egyeztetés szerint, a tartóhelynek alkalmasnak kell lennie akár 5 egyedből álló, szaporodó csapat megfelelő szintű tartására is. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy elefántoknál a bikák külön elhelyezést igényelnek, mind a házban, mind a külső kifutóban, és a háznak alkalmasnak kell lenni arra, hogy követni tudjuk a csapatban lejátszódó eseményeket és ahhoz alkalmazkodni tudjunk. Szintén fontos, hogy az úgynevezett „protected contact” stílusú gondozásra is felkészüljünk. Ez azt jelenti, hogy a gondozó nem egy térrészben tartózkodik az elefánttal, de megtanítja arra, hogy az egyes testrészeit (pl. láb, ormány, fül) odanyújtsa kérésre, hogy azt megvizsgálhassuk, kezelhessük.

A modern kor elvárásaink megfelelően nem pusztán egy házat és kifutót építünk, hanem egy komplex bemutatórendszert, amely nemcsak az elefántokat, hanem Dél- és Délkelet-Ázsia természetvédelmi és kulturális értéket egyaránt bemutatja. Az 1.443 m2-es ház dizájnja Angkort, a khmer templomvárost idézi. Az indiai elefántokon kívül szarvcsőrű madarak és ázsiai kiskarmú vidrák is megtekinthetőek lesznek a bemutatókban. A Szegedi Vadasparkra jellemző természetes, erdei környezetben hazánk legnagyobb területű elefántkifutóját fogjuk megépíteni, amelynek területe közel 7000 m2-es lesz.

Mindenkit szívesen látunk 2018-ban, hogy megtekintse az első szegedi elefántokat!

Vissza a lap tetejére

Infoblokk

A kedvezményezett neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

A projekt címe: Elefántot és ázsiai állatokat bemutató együttes építése

A szerződött támogatás összege: 480.000.000 Ft

A támogatás mértéke: 100%

A projekt tartalma: A Szegedi Vadaspark bruttó 1.443 m2 alapterületű bemutatóház építését tervezi, mely 5 elefánt elhelyezésére lesz alkalmas. Az épületben helyet kap még egy törpevidra bemutató és egy szarvcsőrű madár röpde is. Az épületben belül 5 boksz, egy téli bemutatótér, látogatótér, mosdók, és kiszolgáló helyiségek (személyzeti öltöző, takarmány tároló, hűtőkamra, kezelő folyosó, kazánház, teakonyha, iroda) kapnak helyet. Az épületen kívül közel 7.000m2-es külső kifutó is kialakításra kerül az állatoknak. A projekt keretében épül meg az új tapír istálló és beszerzésre kerül többek között egy kistraktor, adapterek, számítástechnikai eszközök, mobil lelátó. Ezen kívül járulékos- és előkészítési költségek finanszírozódnak a támogatásból.

A befejezés tervezett dátuma: 2018.08.31.

A projekt azonosító száma: TOP-6.1.4-15-SG1-2016-0001

Vissza a lap tetejére