Házi tyúk (Gallus gallus domesticus)

Tyúkalakúak (Galliformes) rendje
Fácánfélék (Phasianidae) családja

Elnevezések

Angol név: Chicken
Német név: Haushuhn
Szerb név: Domaća kokoš
Román név: Găina

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint: a faj nem szerepel a listán

Háziasítás

Őse a bankivatyúk, háziasítása kb. 8000 éve történt Indiában.

Adatok

A házi tyúk egyike a legnagyobb területen elterjedt és tartott háziállatoknak. A tyúk képes évente 240-280 db tojást is tojni. Húsa szintén alapvető élelmiszer, de tollát is felhasználják.

Szárnya a testéhez képest kicsi, csak kisebb távolságot képes repülni. Csőre alatt bőrlebeny (szakáll) található. A kakas taraja nagyobb, farktollai hosszabbak, mint a tojóé. Az idősebb kakasoknak sarkantyú van a csüdjük hátsó részén.

A szemes takarmányon kívül rovarokat, gilisztákat, csigákat, zöld növényi részeket fogyaszt. Szeretik a földből kikapirgálni a táplálékot. Szívesen tartózkodnak olyan környezetben, ami elegendő fedezéket nyújt számukra. Mivel a tyúknak nem jó a térlátása az oldalt álló szemei miatt, ezért kénytelen a fejét előre-hátra mozgatni sétálás közben és így feltérképezni a környezetét.

Számtalan fajtája között akadnak olyanok is, melyeket díszállatként tartanak. Több magyar tyúkfajta ismert, úgymint a fehér magyar, sárga magyar, fogolyszínű, a leghíresebbek azonban az erdélyi kendermagos illetve az erdélyi kopasznyakú. Kezdetben nem étkezési célból tenyésztették, hanem kakasviadalok miatt és vallási okokból.

A kukorékolásáról híres kakas több kultúrában a nap és a lélek újjászületését jelképezi. A görögöknél a beköszöntő tavaszt is szimbolizálja. A keresztény templomok tornyán a szélkakasok, Kínában a fehér kakas véd a gonosz szellemektől. Japánban szent állat, a keltáknál pedig a túlvilág küldötte.

Bankivatyúk, a házityúk őse: