Angol: Eurasian magpie/ common magpie
Német: Elster
Francia: Pie bavarde
Román: Coțofana
Szerb: Svraka
Rendszertan: madarak osztálya / varjúfélék családja
Elterjedés, élőhely: Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika
Természetvédelmi helyzete: Nem fenyegetett, nem védett
Testtömeg: 180-270 g
Testhossz: 44-46 cm
Táplálkozás: mindenevő; rovarok, kisebb gerincesek, dögök, hulladék, bogyók, gyümölcsök, gabona
Szaporodás: 5-9 tojás,17-18 nap kikelési idő
Élettartam: akár 20 évig is élhet
A zárt erdők kivételével szinte mindenhol előfordul hazánkban. Az utóbbi évtizedekben urbanizálódott, egyre több egyedét lehet megfigyelni városi környezetben.
Nagyméretű fészkét magas fák ágrendszerébe, máskor alacsonyabb, de sűrű bozótosok megközelíthetetlen részein építi. Igazi mestere a fészeképítésnek, először egy nagy gallyfészket épít, melyre szúrós ágakból tetőt alakít ki. Az építményen csak szűk búvónyílásokat hagy. A fészek belsejét sárral tapasztja ki és puha anyagokkal béleli. Fészkét több éven keresztül használhatja, tavasszal kitatarozza.
Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népi folklórban mint „tolvaj szarka” él. A papagájhoz hasonlóan megtanítható az emberi beszéd utánzására. Az egyetlen madár, amelyről tudott, hogy képes felismerni magát a tükörben, amit a fejlett éntudat jelének tartanak.
A szarka örökbefogadója: