Angol: Eurasian jay
Német: Eichelhäher
Francia: Geai des chênes
Román: Gaiță
Szerb: Sojka obyčajná
Rendszertan: madarak osztálya / varjúfélék családja
Elterjedés, élőhely: Eurázsia és Afrika északnyugati partvidéke
Természetvédelmi helyzete: Nem fenyegetett, nem védett
Testtömeg: 140-190 g
Testhossz: 34-35 cm
Táplálkozás: mindenevő; nyáron főképpen rovarokat eszik, de madártojásokat és fiókákat is rabol, ősztől kezdve táplálékában egyre több lesz a növényi termés
Szaporodás: 5-6 tojás,16-17 nap kikelési idő
Erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, gyakori fészkelő. Közismerten jó hangutánzó, legtöbbször az ölyv vijjogását hallatja, de képes emberi szavakat is megtanulni. Riasztóhangjára az erdő legtöbb állata felfigyel. Évente egyszer költ. Április végén a hím és a tojó együtt építi gallyakból álló, növényi szálakkal és gyökerekkel bélelt fészkét. A költésben és a fiókanevelésben mindkét szülő részt vesz. Jelentős téli tápláléka a bükk- és tölgymakk, melyeket ősszel elrejt. Raktárakat készít a fatörzs repedéseiben, odúkban és egyéb üregekben, ahol többkilónyi makkot is felhalmozhat, de nem mindig emlékszik a helyére, így akaratlanul is szerepet játszik az erdők felújulásában.