Angol: Giraffe
Francia: Girafe
Német: Giraffe
Román: Giraffa
Szerb: Žirafa
Rendszertan: Párosujjú patások rendje/Zsiráffélék családja
Természetvédelmi helyzete: A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint kevésbé aggasztó helyzetű, EEP.
Élőhely: afrikai szavanna.
Táplálkozás: növényevő, levelek, virágok , magok, Gyümölcsök
Életmód: Nappali. 10-20 egyedből álló laza csoportokban él
Testtömeg: 1180-1930 kg
Testmagasság: 4,5-5,7 m
Marmagasság: 2,3-3,3 m
Vemhességi idő: 400-468 nap
Utódok száma: 1 borjú
Élettartam: 20-25 év
Alfaj és mintázat
A zsiráfoknak kilenc ma élő alfaját ismerik. Ezek nemcsak mintázatukban térnek el egymástól, hanem Afrikan belüli elterjedésükben is: – Angolai zsiráf (Botswana, Namíbia) – Csádzsiráf (Kamerun, Togo, Niger, Mali) – Fokföldi zsiráf (Dél-Afrika, Botswana, Namíbia, Zimbabwe, Mozambik) – Maszáj zsiráf (Kenya, Tanzánia) – Núbiai zsiráf (Szudán, Etiópia) – Recés zsiráf (Szomália, Észak-Kenya) – Rotschild-zsiráf (Uganda, Kenya) – Szudáni zsiráf (Közép-Afrikai Köztársaság, Csád) – Thornicroft-zsiráf (Zambia)
Zsiráfnyak – mintaklíma
A Földön ma élő állatok közül a zsiráfnak van a leghosszabb nyaka. Ezt kihasználva nem kell versengenie a többi patással a fűfélékért és a cserjeszintben megszerezhető növényi táplálékért, hiszen náluk jóval magasabbra érve, a lombkoronából bármennyit tud fogyasztani. Ráadásul e gigászi nyak segít messziről észrevenni a rá leselkedő ragadozókat is. A testen és a nyakon levő minták egyrészt a fák közötti rejtőzködést szolgálják, másrészt klímaként működnek. Minden folthoz ugyanis egy viszonylag nagy ér fut, amelyhez komoly érrendszer kapcsolódik. Ha a zsiráfnak nagyon melege van, a mintákban levő erek kitágulnak, több vér áramlik rajtuk keresztül, amely több hőt képes leadni.
Nyakemelő
A zsiráf nyakán végigfutó izomszövet nagy része erős és rugalmas. Ennek segítségével ivás után gyorsan képes újra felegyenesedni, vagy úgy, hogy nyakát egyszerűen felemeli, vagy úgy, hogy egy hatalmas kört ír le vele. Ez utóbbi mozgás védekezésre is jó, hiszen a lendület, a nyak és a fej tömege miatt óriási, akár végzetes ütésre is képes. A Góbi-sivatagban 2002-ben felfedezett dinoszaurusz (Erketu ellisoni) nyaka körülbelül 8 méter hosszú lehetett. Csontjai egy része, roppant tömegét ellensúlyozva, üreges volt, ráadásul a csigolyákat egy erős, szalagszerű vázelem tarthatta egyben. Ennek ellenére fejét valószínűleg még így is ritkán tudta magasra emelni.Táplálékai kisebb, talajközeli növények lehettek.
A magasság sem véd az embertől
A különleges testalkatú zsiráfok kialakulása már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Az első zsiráfféle egy kb. 20 millió éve élt Climacoceras volt , amely 30-50 millió éve élt, szarvasszerű emlősökből alakult ki. Későbbi utódai, mint a Palaeotragus, bár még rövid nyakkal rendelkeztek, de már egyre inkább hasonlítottak a két ma élő zsiráffélére (a zsiráf és az okapi). A zsiráffélék száma 3 – 3,5 millió éve kettőre csökkent, Spanyolországban a szavannán élő fajból, a már hosszabb nyakú Giraffa jumae-ból alakult ki a mai zsiráf.
A zsiráf összességében kevésbé tűnik veszélyeztetett fajnak, 1999-körülbelül 140 ezer egyede élt Afrika szavannáin. Azonban, ha a területeket és az alfajokat tekintjük, vagy azt a tényt, hogy a legutóbbi becslések szerint 10 év alatt 80 ezerre csökkent a létszámuk, már kevésbé kedvező a kép. A nyugati-afrikai zsiráfból (GC Peralta) mindössze 200, a kelet-afrikai Rothschild-zsiráfból (GC rothschildi) csak 650 egyed él vadon. A dél-afrikai területeken szerencsére kedvezőbb a kép, a zsiráfok száma ott stabil vagy gyarapszik. A legfőbb veszélyt az orvvadászat, az élőhelyek fogyatkozása és feldarabolódása jelenti. Az észak- és kelet-afrikai országokban az állandósult polgárháborúk nehezítik a zsiráfok védelmét. Elsősorban húsáért és bőréért vadásszák őket, a farkát a babonások szerencsehozónak vélik, a gyakorlatiasabbak pedig légycsapónak használják .
A zsiráf európai fajmegmentési programja (EEP)
A zsiráf az egyik legközkedveltebb lakója az állatkerteknek, ennek is köszönhető, hogy összlétszámuk viszonylag magas, legalább 1500-2000 egyede él a világ állatkertjeiben. Azonban ezek jelentős része (kb. 25%-a) feltehetően alfaj-hibrid. Bizonyos alfajaiból nagyon kevés van, például a legveszélyeztetettebb nyugat-afrikai zsiráfból csupán csak 49 él a világ állatkertjeiben (2010-ben). Emiatt vált fontossá, hogy szervezetten, fajmegmentési programban keretében folytatódjon a zsiráfok szaporítása. Az egyik cél a ritka alfajok létszámának növelése. Más alfajok esetében a kedvező szaporulatnak hátránya az lehet, hogy több a hím, mint amennyire a szaporításhoz adott időszakban szükség lenne. Így nem minden állatkert tud tenyészcsapatot tartani, mikor a fiatal bikáknak is helyet kell találni.
A zsiráfok örökbefogadói :
– REGIO Játék
– Mandász Beáta
– Körmöczi Dániel
– Sinkó Zsófia
– Vörös Lili
– Katona Balázs
– Nagypál Anita Flóra
– Somodi Péter
– dr. Farkas Kinga
– Gábor Áron Utcai Óvoda
– Medovárszky Anna
– Papp Zsuzsanna Adél és Sánta János
– Geiger Erika
– Klazsik Abigél Hédi
– Jaksa Vivien
– Gálosi Patrik
– Papp Zénó
– Csőke Norbert
– Bellér Ágnes Katrin, Banka Virág
– Kotogány Kira
– Elegance nemesacél ékszer
– Pretz Anett
– Matuska Cintia
– Kaszap Kitti
– Apró Alexandra
– Pónusz Krisztián