Angol: Racka
Francia:
Német: Zackelschaf
Román:
Szerb: Madjarska racka ovca
Rendszertan: Párosujjú patások rendje/Tülkösszarvúak családja
Őse: vadjuhok
Származása: Ázsia
Háziasítása: kb. 11 000 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában
Életmód: Nappali
Táplálkozása: Növényevő/ Fűfélék, moha, zuzmó, rügyek, fakéreg
Testtömeg: 20-150 kg
Testhossz: 100-150 cm
Magasság: 40-90 cm
Vemhesség: 150-155 nap
Utódok száma: 1-2 bárány
Élettartam: 5-7 év
Igénytelen
Ahol csak gyér füvű legelők is előfordulnak, a világ minden részén tartják a juhok különféle fajtáit. Tavasszal lenyírt gyapját széleskörűen használják a fonó- és textiliparban. A tejéből készült birkasajt és húsa is fontos táplálék. Bőréből és az állat elpusztulása után lehúzható tülökből – főként régebben – használati tárgyakat készítettek.
A házijuh a kutya után a második legrégebbi háziállat. Többféle vadjuhot – muflon, argali – tartanak az ősének. Az évezredek során kitenyésztett formák közül ősi juhfajtáink a rackák és a cigáják. A rackák alföldi változata – egyedülálló módon – egyenes csavart szarvakat visel és fehér illetve fekete színváltozata ismert. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, és bőre, körme és nyelve papaszürke. Egy éves kora után megjelennek szőrzetében az ősz szálak, „darusodásnak” indul. A fehér változat gyapja krémszínű, a pofa és a lábak viszont világosbarnák. A fiatal fehér rackák születésükkor vagy teljesen barnák, vagy elöl barnák és testük hátsó részén sárgásfehérek. Ez utóbbi változat gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél. A fehér szín recesszív a feketével szemben, a fehér racka mindig homozigóta, míg a feketében sok a heterozigóta. Ennek eredményeképpen két fehér színű egyed utóda mindig fehér lesz, ám a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány. A racka gyapja nem értékes, viszont gereznájának kultúrtörténeti jelentősége van: abból készült a pásztoremberek ismert subája. Betegségekkel szemben ellenálló, jó tejtermelő és kedvelt húsú fajta. A merinói juhok elterjedésével visszaszorult. Ma jelentősebb állománya a Körös-Maros, a Fertő-Hanság és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén látható.
Az ókori Egyiptomban csavart szarvú kosfejjel ábrázolták Amon-Ré-t, a leghatalmasabb lényt, aki az éltető meleget adja. Más népeknél a kos a férfiasság jelképe, szarva a bőségszaru, amely a termékenységet és a gazdagságot biztosító energia forrása. A keresztény hitvilágban Krisztus az Isten báránya, aki vérével váltja meg a világ bűneit.
A racka juh örökbefogadója:
– Dr. Borzi Miklós és Dr. Borziné Szatler Mónika