Nutriákkal osztoznak kifutójukon a mosómedvék
Ahogy korábban említettük, izgalmas fajjal osztoznak kifutójukon a pár napja bemutatott mosómedvék. A nutriák, vagy más néven hódpatkányok nagytestű, kb. 40-60 cm-es rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával. Kedves megjelenésük miatt biztosan a látogatók másik kedvencei lesznek. Ám hátterük – hasonlóan a mosómedvékhez – nem túl szívderítő.

A nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal (szőrmekészítés) telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is. Magyarországon a nutria kis és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről érkezve (folyóvizek mentén), részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.

A nutria szerepel az IUCN által létrehozott ,,A világ 100 legrosszabb” inváziós fajait tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek és táplálkozási helyét szünteti meg. Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben., és veszélyes betegségeket terjeszt pl. a toxoplazmózist.

A mosómedvékhez hasonlóan őket is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.
