Nagy mara (Dolichotis patagonum)

Angol: Patagonian Mara
Francia: Liévre de Patagonie
Német: Großer Mara
Román: Mara
Szerb: Mara

Rendszertan: Rágcsálók rendje / Tengerimalacfélék családja

Elterjedés, élőhely: Amerika száraz, füves, bokros területei
Természetvédelmi helyzete:veszélyeztetettség-közeli

Testtömeg: 8-16 kg
Testhossz: 69-75 cm
Marmagasság: 40-60 cm

Táplálkozás: fűfélék, levelek, magok
Szaporodás: 96 napos vemhesség után 1-3 kölyök születik
Élettartam: 8-10 év
Szociális viselkedés: monogám párokban élnek, több pár akár 70 egyedből álló csoportot is alkothat
A nagy mara feje leginkább egy rövid, hegyes fülű nyúléhoz, míg teste egy szarvaséhoz vagy más karcsú patáséhoz hasonlítható. Színezete is sokban emlékeztet némely patásokéra: háta és feje teteje szürkés, az oldala felé világosodik, a pofa és a hasi rész sárgás homokszínű, míg a has hátsó része és a farok alatti folt fehér.

Támadás esetén a marák csak a menekülésre hagyatkozhatnak. Meglehetősen gyorsak, egy kilométeren  keresztül képesek tartani a 45 km/h-s tempót. Mozgásuk rendkívül változatos: a séta mellett szökellhetnek, mint a nyúl, galoppozhatnak és négy lábon is ugrálhatnak. Ez utóbbi a menekülés módszere.

A monogámia főleg a rágcsálók esetében számít különleges szaporodási stratégiának. A pár évente két-három almot nevel fel, amelyek egyenként 1-3 kölyökből állnak. A vemhesség kb. három hónapig tart, és a fejletten világra jövő kicsinyek egy általában más állat által kialakított üregben nőnek fel. A marahímek ebben az időszakban meglehetősen agresszívek más párokkal szemben, ennek ellenére több pár utódai is növekedhetnek egy mélyedésben, mivel a szülők csak szoptatáskor keresik fel kölykeiket, akiket szag alapján azonosítanak.
A kis nagy marák gyorsan növekszenek, 2-3 hónap után már el is hagyják szüleiket. A nőstények ekkor már ivarérettek, a hímeknek erre fél éves korukig kell várni.

A nagy mara örökbefogadója: