Angol: Great egret
Francia: Grande Aigrette
Német: Silberreiher
Román: Egretă mare
Szerb: Velika bela čaplja
Rendszertan: Gödényalakúak rendje/Gémfélék családja
Elterjedés, élőhely: Mind az öt földrészen megtalálható, de Európában Magyarország az elterjedésének a nyugati határa. Folyók, tavak mentén él.
Természetvédelmi helyzete: Kevésbé aggasztó helyzetű (least concern). Magyarországon fokozottan védett.
Testtömeg: 0,9-1 kg
Testmagasság: 0,9-1 m
Szárnyfesztávolság: 140-170 cm
Táplálkozás: Halak, kétéltűek, vízi- és szárazföldi rovarok, kisemlősök
Szaporodás: 24-26 nap kotlás után, 3-4 fióka kel ki.
Élettartam: 10-15 év
Szociális viselkedés: Költési időszakban akár 50 párból álló telepet is alkothatnak.
A nagy kócsag került egy mindennapi használati eszközünk, az 5 forintos pénzérme egyik oldalára, de ez a madárfaj a magyar természetvédelem címermadara is. Természetesen nem ok nélkül.
Valamikor a nagy kiterjedésű mocsaras, nádas területeken sok élt ebből a hófehér madárból, majd a XIX., XX. századra számuk drasztikusan csökkent. Az utóbbi évszázad közepére mindössze 25 párt tudtak megszámlálni. A csökkenésnek több oka is volt. Egyfelől a mocsaras, nádas területek lecsapolása, vagyis az élőhelyvesztés. Másfelől a divat diktálta hóbort, mely szerint a tehetősebbek Európa szerte azokkal a kalapjuk mellé tűzött tollakkal akarták kifejezni „feljebbvalóságukat”, amelyeket e madarak a nászidőszakban a vállaikon növesztettek. Később szélesebb körben is divattá vált a kócsagtollas kalap, s ez igen sok állat életébe került. S ez még nem minden.
A Kis-Balaton nádtengerében nemcsak ezek a madarak leltek otthonra egykor, de sok ember is a nádból élt. Kialakult a berki emberek körében egy szokás, miszerint évente egyszer felégették a nádat, mert rájöttek, hogy így sűrűbbre és vastagabbra nő. Csakhogy az ott élő élőlényeknek, így a nagy kócsagoknak ez nem kedvezett, s egyre kevesebben tértek ide vissza költeni. A természet „ügyét” szívükön viselők elérték, hogy 1924-ben munkához láthatott az első kócsagőr a Kis-Balatonon, s ez jelentős állomása volt a magyar természetvédelemnek.
Az eredmény nem maradt el. A Kárpát-medencében ma már több, mint 2 000 pár költ.
Költöző madár. Késő ősszel vonul el a mediterráneum felé, ahol a telet tölti, s már kora tavasszal visszatér. Az utóbbi években áttelelő példányokat is megfigyeltek. Bár az év nagy részében nádasokban, vizek mentén él, ősszel szántókon is megpillanthatjuk, amint kisemlősökre vadászik.
Örökbe is fogadhat!