Kígyóktól a teknősökig – hidegvérű vendégek a Vadasparkban

Találkozás a pitonnal

Találkozás a pitonnal

Közismert, hogy a Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja vadon sérült vagy hatóságok által elkobzott vadállatok százait fogadja be évről évre. Azonban sokan gondolnak a Vadasparkra akkor is, amikor megunt egzotikus házi kedvenceiknek keresnek új helyet. Leginkább a hüllők azok, amelyektől inkább megválnak a gazdáik, mikor költözésre kerül sor, vagy éppen kinövik a terráriumukat. Senkit sem akarunk azonban arra bátorítani, hogy vegyen csak olyan állatot, amelyet hirtelen megkedvel, majd úgyis átveszi az állatkert. Véges a kapacitásunk, nem egyszer kell visszautasítanunk emiatt ilyen „szíves” felajánlást. A következőkben pár ilyen tipikus hüllőről írunk.

A kígyók az emberek többségét megborzongatják, másokat azonban kifejezetten vonzanak. Sok közülük engedély nélkül tartható, mert sem nem veszélyes, sem nem védett, köztük a királysiklók és a gabonasiklók a leggyakoribbak. A képen látható, hosszanti csíkos kaliforniai királysiklót Üllésen találták, valakitől feltehetően elszökhetett. Miután meggyőződtünk a szelídségéről, hasznos munkatársa lett a zoopedagógiai részlegnek, számos hüllőbemutatóban képviselte a kígyók kevésbé szeretett közösségét. A legfrissebb jövevényünk szintén nagy szökevény, ő a terráriumából lépett le, és a gazdája inkább a Vadasparkba hozta a megtalálása után. A királypiton kisméretű óriáskígyóként nem veszélyes, viszont nemzetközi védelem alatt áll, tehát a vásárlójának igazolnia kell a származását.

A kaliforniai királysiklót Üllésen találták

A kaliforniai királysiklót Üllésen találták

A teknősök a legnépszerűbbek a hobbiállattartók körében, de ők is okozzák a legnagyobb gondot. Pontosabban azok, akik a hibákat elkövetik, vagyis akik úgy vesznek görög vagy mór teknőst, hogy nem rendelkeznek olyan CITES-igazolással, amely bizonyítaná, hogy nem a vadonból származnak az állatok. Európában ugyanis ezen fajok különleges védelmet élveznek, így az is bűncselekményt követ el, aki hazahozza kempingsátor mellett döcögő teknőst, mert annyira megtetszik neki. Az ékszerteknősök pont ellentétes problémát jelentenek, őket nem viszik, hanem hozzák… és egyre nagyobb számban terjednek el természetes vizekben. Jelenleg nem is lehet őket tenyészteni, tartani és vásárolni újonnan. A behozott görög, mór és ékszerteknősöket, akár víziek, akár szárazföldiek, szabadtéren tartjuk, ahol át is telelnek.

Időnkét felajánlanak gyíkokat, kaméleonokat is, hogy tartsuk tovább. Miután csak terráriumokban tudjuk tartani ezeket a fajokat, a legtöbb esetben vissza kell utasítanunk őket a hely hiánya miatt. Ez is alátámasztja, amit hangsúlyozunk, hogy az állatok tartása felelősséggel jár, és nem pár hónapra szól, amíg izgalmas újdonságnak számítanak. Csak az fogjon bele, aki ezt vállalni tudja!

Ismerkedés a görög teknőssel

Ismerkedés a görög teknőssel

 

Sisakos kaméleon

Sisakos kaméleon

Fotók: Endrédi Lajos