Angol: goat
Francia: Chèvre
Német: Hausziege
Román: Capră
Szerb: Koza
Rendszertan: Párosujjú patások rendje / Tülkösszarvúak családja
Elterjedés, élőhely: világszerte elterjedt
Természetvédelmi helyzete: Háziasított
Testtömeg: 30-40 kg
Testhossz: 50-130 cm
Marmagasság: 40-100 cm
Táplálkozás: Fűfélék, zöldségek, virágok
Szaporodás: 150 napos vemhesség után 1-3 gida születik
Élettartam: 10-12 év
Szociális viselkedés: Nyájban élnek
Az ókori görögök szent állatnak gondolták, mivel tőle „tanulták el” a szőlő metszését. Magyarországon a szegényebb néprétegek tartották, ezért a „szegényember tehene” néven is illetik, de a jobban tejelő szarvasmarhafajták térhódítása előtt gyakran olyan gazdák is tartották, akiknek rideg marhája gulyában volt.
A kecske féléves korában már alkalmas a szaporodásra. Az üzekedésük, ami rendszerint szeptember-november hónapokra esik és néha májusban is jelentkezik, gyakori mekegésükön és farkcsóválásukon észlelhető. Ha akaratát nem engedik teljesülni, úgy könnyen beteg lesz. A bak az év minden idejében nemzőképes és a legjobb korban – amely 2–8 év között van – egy bak 100 nőstényre elegendő.
Gyógyhatású “készítmény”
A házikecske teje nemcsak finom, de régóta ismerik gyógyító hatását is. Az antibiotikumok felfedezése előtt fontos szerepe volt a TBC kezelésében. Több vitamint és vasat tartalmaz, valamint könnyebben felszívódik, mint a tehéntej, és kevésbé okoz tejallergiát. Az ókor óta ismeretes, hogy az emberi anyatej pótlására is a kecsketej a legalkalmasabb, mivel összetétele a többi tejhez képest a legjobban hasonlít a miénkhez. (A görög mitológia szerint Zeuszt is kecsketejen nevelték.) Hazánkban a múlt században sok jómódú házban a dada tejét helyettesítették ezzel.
A kecske tejéből készített sajtok igen népszerűek, és a húsa is nagyon ízletes.
Szárított trágyájával fűteni lehet. Szőre és bőre is sokoldalúan hasznosítható.
Bio-fűnyíró
Olyan kopár területeken is megél, ahol más jószágnak már nem elegendő a táplálék, így sok helyen ez az egyetlen tartható háziállat.
Nagyon sokféle növényt elfogyaszt. Megfelelő szervezés mellett “élő” fűnyíróként és bozótirtóként is hasznosítható. E tulajdonsága azonban óriási károkat is okozhat: a Balkánon, de Afrikában sem szabályozták a kecsketartást, ami oda vezetett, hogy a túllegeltetés következtében nagy terület elsivatagosodott.
Nyugat-Európában ezt úgy akadályozták meg, hogy szabályozták a kecsketartást. Például az erdőtelepítésekben és fiatal erdőkben tilos volt a legeltetés, míg a lábas erdőben nem. Ugyanakkor az erdőszegélyeket terv-szerűen tisztogattatták kecskékkel.
Kecskeisten
A bakkecske, a koshoz hasonlóan, sokfelé a férfiasságot szimbolizálja.
Pán a görög mitológiában a pásztorok kecskeszarvú, kecskeszakállú és kecskelábú istene, a halászok, vadászok védelmezője is. Szerette azonban ijesztgetni a magányos utazókat – innen ered a pánik szó. Hangszere, a pánsíp is az ő nevét viseli.
A kecske örökbefogadója:
– Galambos Anna
– Magyari Adél Sára
– Gajdacsi János
– Török Réka
– Ördög Bendegúz
– Kis Erina