Angol: Lynx
Francia: Lynx
Német: Luchse
Román: Râs
Szerb: Ris
Rendszertan: Ragadozók rendje / Macskafélék családja
Elterjedés, élőhely: Európa és Ázsia sűrű erdei
Természetvédelmi helyzete: Veszélyeztetettség-közeli
Testtömeg: 18-36 kg
Testhossz: 70-130 cm
Marmagasság: 60-65 cm
Táplálkozás: Kisemlősök, madarak, hüllők, rovarok, tojások
Szaporodás: 67-74 napos vemhesség után 1-5 kölyök születik
Élettartam: 2-17 év
Szociális viselkedés: Magányos állat
Él-e hiúz Magyarországon?
Az eurázsiai hiúznak több alfaját is megkülönböztetik. Ezek közül az egyik a Kárpátok vonulatai között él, ő a kárpáti hiúz. Félénk macskaféle, csak a sűrű, ember nem háborgatta területeken marad meg. Északi-Középhegységünk keleti tagjainak erdeiben éltek hiúzok, de az egyre gyakoribb zavarások miatt évekre eltűntek. A természetvédelmi intéz-kedéseknek köszönhetően – pl. fokozottan védett természetvédelmi területek kijelölésével, ahová csak engedéllyel lehet belépni – ismét megjelent a Zemplénben is.
Miért rövid a hiúz farka?
A hiúz, mint macskaféle, rendelkezik a rokonaira általában jellemző tulajdonságokkal, de ezeken kívül vannak azért tipikusan “hiúzos” jegyei is. Farka rövidségének az a magyarázata, hogy zsákmányát többnyire óvatosan közelíti meg, majd ugrással teríti le, általában 20 méteren belül. 100 méternél nagyobb távolságon túl nem üldözi kiszemelt áldozatát. Hirtelen irányváltoztatásra, kormányzásra így nincs szüksége, a sűrű erdőben a hosszú farok pedig csak akadályozná a nesztelen közlekedésben. Másik jellegzetessége a fülein található pamacs, melynek szerepe feltevések szerint a kifinomult hallás segítésében van.
Még a szíve is szőrös?
A téli hideg sem gond számára, bundája ugyanis rendkívül sűrű: 1 cm2-en 9 000 szőrszál található (az embernél 1 cm2 fejbőrön kb. 130 hajszál van). Vadászatai alkalmával 7-8 km-t is megtesz, de télen, ha kevés a táplálék, akár 20 km-es utat is bejár.
Az eurázsiai hiúz
Az eurázsiai hiúz túlnyomórészt éjjel tevékeny. De napközben is lehetnek aktív periódusai, különösen ha éhes, és nincs kitéve üldöztetéseknek. Nappali pihenőjét valamilyen rejtett helyen tölti, ami lehet egy hasadék, barlang, üreg vagy nagyon sűrű bozót. Helyenként borz- vagy hódvárakba is behúzódik nappalra. A vadászterület annak minőségétől függően 20-60 négyzetkilométer lehet. Egyetlen éjszaka a hiúz 20 kilométert is be tud barangolni. Többnyire magánosan jár territóriumát vizeletének szaganyagával jelöli meg. Svédországban nem ritka, hogy egy hím jól behatárolt revírje egy családos nőstényét is magába foglalja. Ilyenkor a területet időben és térben osztják meg egymás között.
Az ivarérettséget 1,5-2 éves korban éri el. A párzási időszak február-március között van. A párzásra kész nőstények vizeletükben szagjelet hagynak, a hímek pedig párt keresve barangolnak. Ilyenkor hallani érdes nyávogásukat is, egyébként csöndesek. A vemhesség 65-74 napig tart, ennek végén legfeljebb 4 kölyök jön a világra. Az ellés valamilyen jól rejtett, megközelíthetetlen helyen, amelyet előzőleg kibélelt, zajlik le. Az újszülött apróságok 250-300 grammosak. Fülnyílásukat még finom bőrredő fedi. Szemüket a 12. napon nyitják ki. Néhány nappal később kezdenek kinőni tejfogaik, és a kölykök már ki-kijárnak a vacokról. Ha felfedezik őket, anyjuk más rejtekhelyre viszi át a kicsiket. Az elválasztás félév után következik be, de a második hónap végén már a zsákmányból is esznek. Az első tél után 7-10 kilogrammot nyomnak. Az elválasztás után a kölykök még egy évig az anyjukkal maradnak.
A kárpáti hiúz örökbefogadói:
– Varga család
– Kárpáti Judit
– Bácskai László
– Samu Tamás