Pézsmaréce (Cairina moschata)

Lúdalakúak (Anseriformes) rendje
Récefélék (Anatidae) családja

Elnevezések

Angol név: Muscovy duck
Német név: Moschusente
Szerb név: Mošusna patka
Román név: Rața leșească

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint: a faj nem szerepel a listán

Háziasítás

Őse, a vad pézsmaréce élőhelye Közép- és Dél-Amerika. Ma világszerte elterjedt a háziasított és vad pézsmaréce.

Adatok

A pézsmarécét pézsmakacsának vagy némakacsának is nevezik. A háziasított változatok között sokféle szín előfordul. A két nem között szemmel látható különbség van: a gácsérok jelentősen nagyobbak, illetve a fejükön és a csőrük tövénél lévő vöröses, húsos kinövések nagyobbak.

Fiatal korukban mindkét nem csipogó hangot ad, később hangjuk halk, inkább sziszegnek, mint hápognak. A pézsmaréce testtartásával is jelez társainak: a farktollait billegteti, a csőrét csattogtatja. A gácsérok találkozáskor a szárnyukat enyhén kitárják, hogy nagyobbnak tűnjenek.

Elsősorban a húsáért tartják. Húsa sötétebb, ízletesebb, mint a házi kacsáé, fehérjetartalma magasabb, zsírtartalma alacsonyabb.

Bár a réceféléknél nem gyakori, a vadon élő pézsmarécék meglehetősen sok időt töltenek a fák koronájában, ahol kiválóan el tudnak rejtőzni. Ha megriasztják őket, lassú, nehéz szárnycsapásokkal emelkednek a levegőbe. A költési időszakban egyedül vagy kisebb csoportokban láthatók, máskor nagyobb, akár 16 egyedből álló csapatokba is tömörülnek.