Juh (Ovis aries)

A házi juhot több ezer éve tartja az ember gyapjáért, tejéért és húsáért. Kérődző növényevő: legelés közben füvet és más lágyszárú növényeket fogyaszt, majd később újra megrágja a táplálékot. A juhok társas állatok, a nyájban érzik magukat biztonságban. Felismerik társaikat, és hosszú időn át emlékezhetnek az ismerős emberek arcára is.

Világszerte sokféle juhfajtát tenyésztenek, amelyek külsejükben és hasznosításukban is különböznek. A racka egyik legjellegzetesebb magyar juhfajtánk. Alföldi változatának kosai és anyajuhai egyaránt viselhetnek hosszú, egyenesen csavarodó szarvat. Fehér és fekete színváltozata is ismert; durvább gyapja régebben többek között szőnyegek és nemeztárgyak készítéséhez szolgált alapanyagként.
A merinó finom, sűrű gyapjáról ismert, amely különösen alkalmas fonal és textíliák készítésére. A nálunk is tenyésztett magyar merinó rendszerint fehér, gyapja a testén kívül a fejének egy részét is boríthatja. Bár eredetileg a gyapjúja tette értékessé, ma a báránynevelés és a hústermelés is fontos szerepet játszik a tartásában.

A cigáját világos gyapja, valamint többnyire sötét feje és lábai alapján ismerhetjük fel. A Balkán felől került Magyarországra a 18. század végén, és régóta része hazánk juhtartási hagyományainak. Többhasznosítású fajta: gyapjáért, tejéért és húsáért is tartották.