Gyöngytyúk (Numida meleagris)

Angol: Helmeted guineafowl
Francia: Pintade de Numidie
Német: Helmperlhuhn
Román: Bibilica
Szerb: Biserke

Rendszertan: Tyúkalakúak rendje/Gyöngytyúkfélék családja

Elterjedés, élőhely: Afrikából származik
Természetvédelmi helyzete: Háziasított

Testtömeg: 1,30-1,60 kg
Testhossz: 40-50-cm
Szárnyfesztávolság: 30-40 cm

Táplálkozás: magvak
Szaporodás: 60-80 tojást rak
Élettartam: 10-12 év
Szociális viselkedés: csoportban élnek
A gyöngytyúk feltűnő, szép küllemű baromfi. Az apró fejükön lévő sisak a kakasoknál nagyobb méretű. Kétoldali állebenyük fehér, vöröses szélekkel. Tollazatuk általában kékesszürke fehér, apró pöttyökkel. Gyakori a fehér alapszín is, tejfelsárga ezüstfehér pöttyökkel. A tyúkénál finomabb, könnyebb a csontozata.

Háziállat “vad stílusban”

A gyöngytyúknak háziállatként is megmaradtak az ősére jellemző tulajdonságai. Nagyon jól tud repülni, rendkívül éber madár, a legkisebb veszélyérzetre is azonnal riad és menekül. Naponta akár 10 km-t is bejárhat.
Nem tartozik a “szomszédbarát” háziállatok közé, ugyanis különösen rikácsoló a hangja és eléggé veszekedős is. Messzire is képes elrepülni, és nem biztos, hogy visszatér éjszakára a lakhelyére, hanem máshol gallyaz fel, azaz fán alszik.
Húsa nagyon ízletes, a vadmadarakéra emlékeztet. Tojása igen vastag héjú, így sokáig eltartható.
A görögök kb. 2 400 éve már háziállatként tartották. Díszes tollazatához monda is kapcsolódik, mely szerint a pöttyek a Meleagrosz királyfit sirató lánytestvér könnyeiből keletkeztek.