Angol: Spotted Hyaena
Francia: Hyene tachetée
Német: Fleckenhyäne
Román: Hiena patata
Szerb: Pegava hijena
Rendszertan: Ragadozók rendje/Hiénák családja
Elterjedés, élőhely: Afrikában a Szaharától délre a nyílt füves puszták, bozótosok lakója
Természetvédelmi helyzete: nem veszélyeztetett
Testtömeg: 45-80 kg
Testhossz: 95-150 cm
Marmagasság: 75-85 cm
Táplálkozás: emlősök, madarak, tojások, ízeltlábúak, dögök
Szaporodás: 110 napos vemhesség után 1-4 kölyök születik
Élettartam: 15-20 év
Szociális viselkedés: 3-80 egyedből álló csapatok (klánok)
Rossz hírű vadászok
A hiénákat sokáig csak furcsa külsejük és felszínesen megfigyelt viselkedésük alapján ítélték meg: Kizárólag dögevőnek tartották, hangját sátáni kacajnak vélték. Az alaposabb megfigyelések azonban kiderítették, hogy bár eszik dögöket is – nem mellesleg így nagyon fontos szerepe van a maradékok eltakarításában – sőt néha még a halottakat is kiássa a sírból, de sikeres vadász, kiváltképp, ha ezt csapatosan teszi.
Akár 60 km/h-ás sebességgel képes futni több kilométeren keresztül. Figyeltek már meg olyan hiénát, amelyik 24 km-en át követte zsákmányát.
Állkapcsa a legerősebb a szárazföldi emlős állatok közül: a vastagabb csontokat is porrá őrli fogaival.
A végbéltasakjából (farok tövén) származó kenőcsszerű szaganyagok révén, egymás megszaglásával meg tudják állapítani, hogy azonos csoportba tartoznak-e, ugyanis minden egyed váladékának más-más illata van.
Jellemző rájuk a szexuális dimorfizmus, de a hiénák közül – más emlősöktől eltérően – a nőstények nagyobbak és erősebbek: a különbség átlag 6,6 kg. A nőstények jóval agresszívebbek is a hímeknél, mivel tesztoszteronszintjük is magasabb. Ebből fakad az a furcsaság, hogy a nemi szervük külsőleg nagyon hasonló. A nőstények külső nemi szerve úgy néz ki, mint a hímeké ezért az ókorban hermafroditáknak hitték őket.
A foltos hiéna örökbefogadója:
– Dr. Pető Zsolt
– Leel-Őssy Tamás