Angol: Colombian spider monkey
Francia: Atèle noir de Colombie
Német: Kolumbianischer Spinne Affe
Román: Maimuta paianjen
Szerb: Peruanski majmun pauk
Rendszertan: Főemlősök rendje/Csuklyásmajom-félék családja
Elterjedés, élőhely: Dél-Amerika trópusi esőerdői
Természetvédelmi helyzete: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája alapján különösen veszélyeztetett. CITES II., EEP
Testtömeg: 8-10 kg
Testhossz: 45-59 cm
Marmagasság: 60-72 cm
Táplálkozás: Gyümölcsök, magvak, fiatal levelek, virágok, méz, rovar és lárva, tojás
Szaporodás: 225 napos vemhesség után 1 utód születik
Élettartam: 25-30 év
Szociális viselkedés: 20 fős csoportokban élnek
Mitől pók egy majom?
A lombkorona középső és felső szintjeit kedvelik, gyakran az óriásfákra is felmásznak. Négy lábon, illetve a kezüket és a farkukat használva, az ágak alatt függeszkedve közlekednek. Nevüket is arról kapták, hogy amikor az állat “mindenével” kapaszkodik, egy pókra hasonlít.
Az ötödik végtagnak is nevezett farok belsejének a vége – a tenyérhez hasonlóan – csupasz, így még tökéletesebben képes csak ezzel megtartani egész testsúlyát. Ez lehetővé teszi számára, hogy olyan leveleket, terméseket is elérjen, amelyekhez mások nem tudnak hozzáférni. Még akkor is használja a farkát “biztosítóként”, amikor leül pihenni.
20 fős csoportokban élnek, de rendszerint csak 2-8 fő közlekedik együtt. Ha sok a gyümölcs, nagyobb alcsoportok is kialakulhatnak. A hímek gyakrabban járnak csoportban, mint a nőstények, és közös erővel védelmezik a territórium határait más közösségekkel szemben. A nőstények elhagyják a csoportot, ahol születtek, a hímek nem.
Majmos képtelenség
Az első felfedezők fantáziája szülte azt a koholmányt, miszerint ezek a majmok úgy kelnek át a folyók felett, hogy a legerősebb majom fejjel lefelé farkával megkapaszkodik egy parti ágban, és megragadja egy társa farkát. Ezen a módon láncba kapcsolódnak, majd elkezdenek lengeni mindaddig, míg az alsó el nem kap egy túloldali ágat. Az így képződött “élő” hídon átkelnek a fiatalok és a nőstények, végül az első majom elengedi az ágat, és átlendülnek mindannyian a túlpartra.
Értelmi képességeiket tekintve a pókmajmok megközelítik a gorillákét.
Az Újvilág utolsó mohikánjai
A dél-amerikai szélesorrú majmok (Platyrrhini) ősei körülbelül 40 millió éve hódították meg a kontinenst. Máig vita tárgya, hogy honnan jöttek. Az egyik változat szerint az újvilági majmok Észak-Amerikából, a másik szerint Afrikából keltek át sodródással, vagyis az akkor még viszonylag keskeny tengerszoroson átkelve (pl. kidőlt fán, mint tutajon). Dél-Amerika akkor ugyanis teljesen különálló volt. A legújabb bizonyítékok inkább az afrikai eredetet valószínűsítik. Az ősi újvilági majmok a mai csuklyásmajmokra emlékeztettek, belőlük fejlődtek ki a mai fajok, köztük a kicsiny karmosmajmok is.
Az újvilági majmokat leginkább az esőerdők irtása veszélyezteti. Nem pusztán az élőhelyek pusztulása, hanem a faj által lakott terület feldarabolódása okoz problémát, amely a szaporodásukat gátolja. Több faj már a kihalás szélén áll, köztük vannak olyanok, amelyeknek az egyedszáma az ezret sem éri el!
A Csuklyásmajomfélék TAG
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (EAZA) az egyes rendszertani csoportokba tartozó állatok törzskönyveit (ESB) és fajmegmentési programjait (EEP) a Taxonomy Advisory Group (TAG) foglalja magába. A TAG választott vezetője – természetesen állatkerti szakember – feladata a programok munkájának összehangolása, dokumentációk (pl. tartási útmutatók) készítése, emellett az in situ (vagyis az élőhelyen végzett) természetvédelmi munkát is koordinálja. Az európai állatkertek ugyanis évente összesen 100 millió euróval támogatják a természetben folyó megőrzési munkát.
A csuklyásmajmok közé tartozó fajokkal 9 EEP és 4 ESB foglalkozik. A Szegedi Vadaspark ebből a fekete bőgőmajom (ESB), a bolíviai mókusmajom (EEP), a feketefejű pókmajom (EEP), a fehérarcú sátánmajom (EEP) és az Azara-bagolymajom (ESB) programjában vesz részt (2011-ben). A mókusmajmok kivételével – ahol a csapat tartásával segítjük a program munkáját – a szaporítás a célunk.
A pókmajom örökbefogadója :
– Csada Miklós
– Dr. Polyák Zsolt