Fácán (Phasianus colchicus)

Angol: Pheasant
Francia: Faisan de colchide
Német: Fasan
Román: Fazanul
Szerb: Fazan

Rendszertan: Tyúkalakúak rendje/Fácánfélék családja

Természetvédelmi helyzete: A Természetvédelmi Világszövetség vörös könyve szerint nem besorolt.

Élőhely: Európa és Ázsia. Erdők, mezők.
Táplálkozás: Mindenevő. Magok és ízeltlábúak
Életmód: Nappali. Egy kakas több tyúkkal alkot csapatot.

Testtömeg: 750-1700 g
Testhossz: 53-89 cm
Szárnyfesztávolsága: 70-90 cm

Kelési idő: 22-28 nap
Utódok száma: 12-18 fióka
Élettartam: 3-5 év
Pompás madár

Európába a görögök hozták be a Kaukázus vidékéről, tőlük pedig a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, többek között a Kárpát-medencébe is.  Honfoglaló őseink már vadászták.  Az Alföld és a Dunántúl erdőkkel, fasorokkal, nádasokkal tarkított mezőgazdasági területein még ma is viszonylag gyakori, pedig évenként eléggé meggyérítik a vadászatok során. A faj fennmaradása annak köszönhető, hogy a tojókat külön rendelkezés nélkül tilos kilőni, és a tenyésztelepekről minden évben nagy számban telepítenek a vadásztársaságok a területeikre fiatalokat.


Hasznos egyszerűség

A hím fácán csodás tollazatával ellentétben a tojóé inkább egyszerűnek mondható. Az ő esetében azonban fontosabb a sikknél a rejtőzködés. A talaj szintjén fészkel, így amikor tojásain kotlik, a terepszínű “ruha” szinte észrevehetetlenné teszi. Tojásai szintén a talaj illetve a  fészekanyag színéhez hasonlóak, és természetesen a kicsik is rejtőszínű tollazattal kelnek ki, a hím és a nőstény egyedek egyaránt.