Angol: European otter
Francia: Loutre d’Europe
Német: Fischotter
Román: Vidra
Szerb: Vidra
Rendszertan: Ragadozók rendje/Menyétfélék családja
Elterjedés, élőhely: Európa, Ázsia, Afrika, édesvizek környéke, mocsarak
Természetvédelmi helyzete: mérsékelten veszélyeztetett
Testtömeg: 5,7 – 10 kg
Testhossz: 55-95 cm
Marmagasság: 10-15 cm
Táplálkozás: halak, rákok, kagylók, ízeltlábúak, kétéltűek, madarak, kisemlősök, tojások
Szaporodás: 61-63 napos vemhesség után 1-3 kölyök születik
Élettartam: 10-15 év
Szociális viselkedés: magányos állat
Játékos menyétféle
Magyarország „vidra nagyhatalomnak” számít. Európa többi részen viszont számuk nagyon megfogyatkozott, egyes területekről már ki is pusztult. Számának csökkenésében több tényező is szerepet játszik: Az értékesnek tartott prémje miatti vadászat, az élőhelyek átalakulása, az országúti balesetek és a vízszennyezések, főként az olyan vegyi anyagok bekerülése miatt, amelyek csökkentik bundájának vízhatlanságát, (pld. mosószer maradékok). Bár kiváló úszó – két percig is képes egy levegővétellel a víz alatt maradni és 150-200 métert úszni -, csak táplálkozás és játék idejére marad a vízben. Gyakran figyelik meg, amikor a felnőtt a fiatalokkal hancúrozik, lubickol. Úgy tartják, hogy ilyenkor a vadászathoz gyakorolnak. Téli álmot nem alszik, a hideg időszakban zsírtartalékaiból él.
A menyétfélék körülbelül 40 millió éve jelentek meg a Földön, így családjuk igen ősinek számít a ragadozó emlősök között. A legközelebbi rokonaik a medvék, a kutyafélék és a fókák. az utóbbiak feltehetően olyan, vidrához hasonló ősi ragadozókból fejlődtek ki, mint a Potamotherium miocenicum. Az első valódi vidrák kb. 7 millió éve jelentek meg és terjedtek el világszerte.
A vidra európai fajmegmentési programja (EEP)
Magyarországon sajnos kevés állatkertben található meg az európai vidra, azonban Európa-szerte nem számítanak ritkaságnak, kb. 150-200 egyede él az állatkertekben. Hazánkban elsősorban vadon született, elárvult kölyökként állatkertbe vagy menhelyre kerülő vidrák láthatók. Jelenleg több nyugat-európai országban (pl. Németországban és Hollandiában) folynak vidra-visszatelepítési programok az ottani állatkertek és a vidra fajmegmentési program részvételével.
Az európai vidra örökbefogadói :
– Biológiai Barrierek Kutatócsoport
– Makhajda Bence
– Dankó Júlia
– Szabó Lujza
– Kovács Jázmin
– Kunszt Tímea