Angol: Brazilian agouti
Francia: Agouti
Német: Goldaguti
Román: Agouti
Szerb: Aguti
Rendszertan: Rágcsálók rendje/Agutifélék családja
Elterjedés, élőhely: Amerika erdős, füves, mocsaras területei
Természetvédelmi helyzete: Nem veszélyeztetett
Testtömeg: 3-6 kg
Testhossz: 49-64 cm
Marmagasság: 10-15 cm
Táplálkozás: Gyümölcsök, levelek, magvak, gyökerek, rovarok
Szaporodás: 104-120 napos vemhesség után 1-4 kölyök születik
Élettartam: 10-20 év
Szociális viselkedés: Életreszóló párkapcsolatban, vagy kisebb családi csoportban él
Akik számára nincs kemény dió
Agutikat gyakran lehet látni, amint a talajon követik a fákon élelmet kereső csuklyásmajmokat. A majmok elfogyasztják a termés lédús húsát, s bár a magok is rendkívül táplálóak, a maghéj keménysége miatt nem jutnak hozzá, és ledobják azt. A rágcsálófogazattal rendelkező agutinak azonban nem gond a legkeményebb maghéj feltörése sem. Alsó és felső állkapcsában egy-egy pár metszőfog található, melyeknek nincs gyökerük. A foganyagot, vagyis dentint csak az elülső részen védi kemény zománc. A csupasz dentinrész sokkal puhább, könnyebben kopik. A lekopott részek pótlódnak a megmaradó fogcsíra révén. Az állandó használat és kopás során e fogak folyamatosan éleződnek, így alkalmasak a kemény maghéj feltörésére.
A rágcsálók rendjébe tartozó mintegy 1700 ma élő fajra jellemzőek az ilyen metszőfogak. Zápfogaik azonban gyökeresek és nem képesek nőni. Öt fajnak, az ugrónyúlnak, a nagy marának, a vízidisznónak, a csincsillának és a tengerimalacnak azonban a teljes fogazata gyökértelen, ezeknél a metszőfogak mellett az elő- és utózápfogak gyökércsatornája is nyitva marad, a fogak mindegyike állandóan nő.
Érdekesség, hogy a rágcsálók mellett a nyúlalakúak metszőfogai is hasonlóak, eltekintve két dologtól: a fog hátulján is van vékony zománc és úgynevezett kettős metszőfogúak, vagyis felső metszőfoguk mögött egy pár kisebb metszőfog is található.
Az arany aguti örökbefogadói: