Az idei év első nagy szenzációja volt két igazi hegymászó érkezése. A kassai és az innsbrucki állatkertekből érkező hím és nőstény zerge remekül érzi magát szegedi otthonában, hiszen május közepén máris megszületett az első hazai állatkerti zerge!
Már pár órásan is biztos lábakon állt a május 19-én született zergegida, amely igazi szenzációnak számít az állatkertekben. Annyira, hogy világ mindössze 15 állatkertjében találkozhatnak kb. 100 egyedével a látogatók. Szülei februárban érkeztek a medvékkel szembeni kifutójukba, amely egy sziklákkal tarkított dombos területet foglal magába. Gyorsan be is lakták új otthonukat.
A kecskeformájú párosujjú patás Európa magashegységeiben él, egészen az Alpoktól a Kaukázusig, így itt a szomszédban, a Kárpátokban is. A gravitációt meghazudtoló fürgeséggel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat, köszönhetően erős lábizmainak, ízületeinek és rugalmas, szétterülő patájának. Legelterjedtebb alfaja az alpesi zerge, viszont egyes elszigetelt alfajai, mint a tátrai és a dél-franciaországi kartauzi zerge veszélyeztetettnek számítanak. Ferenc József császár nagylelkű ajándékozásának köszönhetően Európán és Kis-Ázsián kívül még Új-Zéland déli szigetén is élnek zergék. Bár a történelmi Magyarország területén is éltek, ennek ellenére ismeretlen fajnak számít nálunk, hiszen valahogy kimaradtak a hazai állatkerti gyűjteményekből. Ezért is számít kiemelt zoológiai eseménynek, hogy Szegeden is született zergegida.
A zergék kontrasztos mintázata egyrészt a rejtőzését szolgálja, másrészt egyedi, tetszetős megjelenést kölcsönöz számukra. Fejükön a fekete és fehér szín váltakozik, így olyan, mintha álarcot viselnének. Testük többi részén a bak és a nőstény színe hasonló: nyáron világosbarna a háton fekete csíkkal, télen majdnem teljesen fekete. A nyakán és a farán meghosszabbodott szőr izgalmi állapotban felborzolódik, ez a közismert „zergetoll”, amely a vadászok körében még a szarvaknál is népszerűbb trófea. Mindkét nemre jellemző a hátrafelé hajló szarv, amely más tülkösszarvúakkal ellentétben vékony, felfelé álló, enyhén kampós. Védekezésre és a szaporodási időszakban a hímek a nőstényért vívott küzdelmében szolgál. Több nőstényből és utódaikból álló nyájakban élnek a bakok territóriumain belül vándorolva, amely területekért azok heves csatákat vívnak. A nőstények vemhessége 24-26 hétig tart, többnyire 1, ritkán 2 kicsinyüket kb. 6 hétig táplálják, míg önállóan el nem kezdenek legelészni.
A szegedi zergegida fejlődését a látogatóink is figyelemmel kísérhetik a medvekifutóval szemközt található dombon. Az állatkerti fotópályázaton róla is várunk szép fotókat vagy rajzokat!
Fotók: Endrédi Lajos
