Angol: Alaotran gentle lemur
Francia: Hapalémur du Lac Alaotra
Német: Graue Halbmaki
Román: Hapalemur alaotrensis
Szerb: Bambusov lemur
Rendszertan: Főemlősök rendje/Makifélék családja
Elterjedés, élőhely: Madagaszkár keleti és északi része
Természetvédelmi helyzete: Kihalófélben (critically endangered), vadon 2500-5000 egyede él; CITES I (A); EEP
Testtömeg: 0,9-1,6 kg
Testhossz: 34 cm
Marmagasság: 10-15 cm
Táplálkozás: Bambusz szára, levele, füvek, magok, gyümölcsök
Szaporodás: 140 napos vemhesség után 1 kölyök születik
Élettartam: 12-15 év
Szociális viselkedés: 3-5 fős családi csoportokban él
Szellemek szigete
A lemur szó latinul “kísértetet, éjszakai szellemet” jelent. Ezt az elnevezést valószínűleg azért kapták, mert a fényt visszaverő “parázsló” szemükkel és félelmetes hangjukkal ijesztően hatottak az elsőként ideutazókra. Nemcsak kinézetük, hanem gyakran különös szokásaik miatt is illik rájuk a nevük.
Madagaszkár királya
Egyik leghíresebb utazónk Benyovszky Móric (1746-1786) volt. Négy világrész különböző helyeire jutott el élete során, számos feljegyzéssel, leírással gazdagítva az ismereteket .
Nem sokkal a Madagaszkárra való megérkezését követően a sziget királyává is megválasztották.
Félmajmok teljes veszélyben
A félmajom elnevezés ugyan elterjedt, de nem teljesen pontos, a rendszertan helyette orrtükrös főemlősökről (Strepsirrhini) ír, szembeállítva az orrtükör nélküliekkel (Haplorrhini), amely csoportba tartoznak régen félmajomnak tekintett emlősök éppúgy, mint a valódi majmok és az emberfélék. Az orrtükör nem más, mint az orrot övező, nedves és mirigyekben gazdag bőrrészlet, amely a szaglást segíti. A két főemlős alrend evolúciója 63 millió éve vált szét, de nem Madagaszkáron. Az először Afrikától, majd Indiától elváló szigetre feltehetően az előbbi földrészről, tengeren keresztül sodródtak át az ősi, Plesiadapis-ra hasonlító félmajmok kb. 60 millió éve. Szemben a kontinensekkel, itt nem kellett a valódi majmokkal megküzdeniük, mint vetélytársakkal, így a szigeten ők lettek az uralkodók.
Az aranykornak azonban mégis egy másik főemlős, az ember vetett végett, mikor meghódította a szigetet. Kb. 2500 éve érkeztek Indonéziából és Afrikából az első telepesek, akik már akkor átformálták a sziget képét. Kihalt az óriási elefántlábú madár éppúgy, mint számos félmajomfaj, köztük a gorilla nagyságú és tömegű Archaeoindris is. Akkor a vadászat, a modern időkben az élőhelyek elvesztése fenyegeti leginkább a vadállatokat. Ma már az eredeti erdők 80%-át elpusztította az ember. A védelem ellenére ezért folyamatosan fogy a félmajmok létszáma. Például az Alaotra-tavi bambuszmakiból mindössze 5000 egyed él már csak vadon.
A félmajmok európai fajmegmentési programjai (EEP)
Jelenleg 20 félmajom EEP fut az európai állatkertekben. Az egymással rokon fajok programjai egy magasabb szerveződési szintben csoportosulnak. Szabad fordításban ezt nevezik fajcsoport tanácsadói csoportoknak (TAG). A félmajmok TAG-ján belül több olyan program is van, amelynek összes egyedszáma nem éri el a húszat, ilyen faj például a madagaszkári véznaujjú maki. Sajnos az alacsony egyedszám és az állatok speciális igényei egyaránt megnehezítik a szaporításukat. A legsikeresebb programok egyike a gyűrűsfarkú makik vagy katták törzskönyve, ahol már túlszaporulat is jelentkezett az állatkertekben.
Örökbe is fogadhat!

