A legutóbb sörényes farkasok születéséről adtunk hírt, amelyek a ritkaságuk mellett kötődnek az állatkert történelméhez is, mint hazánkban még máshol nem látható faj egyedei. A következő újszülöttünk, amelyet bemutatunk, ha lehet, még „szegedibb”, ugyanis a Liszt-majmocska nem csak egy veszélyeztetett faj, hanem egyben a Vadaspark címerállata is. A közel egy éve Németországból érkezett apa és a szegedi születésű anya első közös kicsinyének fejlődését aggódva figyeltük, hiszen rendkívül érzékeny állatokról van szó, a nagyobb forgalmú napokon el is takartuk a tartóhelyüket. Most már túl vagyunk a legnehezebb időszakon, és szépen fejlődik a kicsi. Ahogy karmosmajmoknál szokás, a látogatók többnyire az apánál láthatják a kölyköt, az anya elsősorban csak szoptatni veszi át.
A Liszt-majmocska viszonylag jól szaporodik állatkertekben a fajmentő tenyészprogramjának (EEP) köszönhetően, de annál vészesebb a helyzet vadon. A 60-as és 70-es években tízezrével fogták be őket orvosi kutatásokra és hobbiállat tartási célból, jelenleg pedig az élőhelyének elvesztése veszélyezteti a faj fennmaradását. Jelenleg a kutatások szerint vadon mindössze 2000 felnőtt egyede élhet, ezért az egyik legveszélyeztetettebb főemlősnek számít. A német és magyar nevét a neves zeneszerzőre emlékeztető frizurájáról kapta az impozáns kismajom. A Vadaspark Liszt-majmocskái arról is ismertek házon belül, hogy nagyon harciasak és vehemensen védik egymást, mikor valamilyen oknál fogva be kell fognunk egy-egy egyedet, például állatszállítás vagy állategészségügyi vizsgálat miatt.
Fotók: Endrédi Lajos