Fácán (Phasianus colchicus)

Tyúkalakúak rendje
Fácánfélék családja

Elnevezések

Angol név: Common Pheasant
Német név: Fasan
Szerb név: Fazan
Román név: Fazan

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint: LC (Least concern – kevésbé aggasztó helyzetű).

Élőhely

Európa, Ázsia, Amerika erdei és mezői.

Adatok

A fácán a Kaukázustól keletre Ázsia jelentős részén előfordul. Európába az ókorban telepítették be a görögök, tőlük pedig a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd a megszállt területeikre továbbtelepítették, többek között a Kárpát-medencébe is.

Hazánkban szinte mindenhol előfordul, kivéve a zárt erdőkben és a tartósan vízzel borított területeken. Különösen kedveli az erdősávokat. Állományának kb. 70%-a az Alföldre esik.

A hím fácán tollazata feltűnő, a tojóé egyszerű. A tojó így könnyen rejtőzködik, tojásai a talaj és a fészekanyag színéhez hasonlóak és a csibék is rejtőszínű tollazattal kelnek ki. A fácán a talaj szintjén fészkel. A csibék felnevelésében csak a tojó vesz részt. A csibék fészekhagyók, életük első 3-4 hetében állati eredetű táplálékot fogyasztanak: először puha vázú rovarokat, majd a második héttől kitinvázas bogarakat. A felnőtt állatok növények magvaival táplálkoznak.

Magyarországon sok fácántenyésztő telep működik, ahol a vadászatra szánt fácánokat nevelik. A faj fennmaradása annak köszönhető, hogy a tojókat külön rendelkezés nélkül tilos kilőni és a tenyésztelepekről minden évben nagy számban telepítenek a vadásztársaságok a területeikre fiatalokat.