Angol: Northern tree shrew
Francia: Tupaia
Német: Nördliches Spitzhörnchen
Román: Tupaia
Szerb: Tupaia
Rendszertan: Mókuscickányok rendje/Mókuscickányok családja
Elterjedés, élőhely: Délkelet-Ázsia trópusi esőerdői
Természetvédelmi helyzete: nem veszélyeztetett
Testtömeg: 50-180 g
Testhossz: 15-20 cm
Marmagasság: 4-5 cm
Táplálkozás: gyümölcsök, ízeltlábúak, kisebb gerincesek
Szaporodás: 45 napos vemhesség után 1-4 kölyök születik
Élettartam: 9-10 év
Szociális viselkedés: párban élnek
Mókus vagy cickány?
A mókuscickányokat ma már a genetikai vizsgálatok alapján külön rendbe sorolják, régebben azonban a főemlősök, azt megelőzően pedig a rovarevők között kaptak helyet a rendszertanban.
Nevét a csoport azért kapta, mert feje és farka hasonlít a mókusokéra, hegyes pofája pedig a cickányokéra. Ugyanakkor nagy szemei, fülkagylói, nagyméretű agya miatt régebben a főemlősök rendjébe sorolták, ma külön rendben szerepelnek, amely szoros rokonságban áll a főemlősökkel.
A farok hossza azonos a fej és a test együttes hosszával. Bundája felül olajostól a nagyon sötét barnáig terjed, alul krémfehér vagy narancsvörös.
A mókuscickányok agresszíven viselkednek egymással, és a hímek territóriumai nemigen fedik át egymást. A hím territóriuma azonban átfedheti több nőstény területét is. A párban élő állatok nem csak a területüket látják el szagjelzéssel, hanem egymást is. Az anyák vagy a kicsinyeiket rejtő fészket, vagy magukat a kicsiket is megjelölik a szagukkal.
A mókuscickányok testhőmérséklete éjszaka 35 °C-ig süllyed, nappal viszont 40 °C-ra emelkedik és ez nem okoz problémát az életműködéseikben, ami egyedülálló az emlősök körében.
Az északi mókuscickány örökbefogadója: