Angol: Greater rhea
Francia: Nandou d’Amérique
Német: Nandu
Román: Nandu
Szerb: Nandu
Rendszertan: Struccalakúak rendje/Emufélék családja
Elterjedés, élőhely: Dél-Amerika erdői, füves pusztái
Természetvédelmi helyzete: veszélyeztetettség-közeli
Testtömeg: 23 kg
Marmagasság: 160-170 cm
Táplálkozás: fűfélék, levelek, magok, gyümölcsök
Szaporodás: 50-60 napos kelési idő után 10-16 fióka kel ki
Élettartam: 25-30 év
Szociális viselkedés: a hímek magányosak, a tojók kisebb csapatokat alkotnak.
A pampa lovagjai
A madaraknál gyakori, hogy a szaporodási időszak kezdetén a hímek nemcsak díszes tollazatukkal hívják fel magukra a tojók figyelmét, hanem viselkedésükkel is. Egyesek ajándékkal, mások énekkel és nem kevesen táncelőadással akarják meghódítani a jövendőbelit.
A hím nandu először is elűzi vetélytársait, majd maga köré gyűjt egy csapat tojót. Ezután következik az előadás művészi része, amikor is ide-oda rohangál, úgy hogy váratlanul és hirtelen változtat irányt. Hosszú nyakát egyik oldalról a másikra lóbálja miközben laza tollruhája hullámzóan követi mozdulatait. Hanghatásként pedig “nandu” kiáltásokat hallat.
Rendkívül jó a látása és a hallása is. Hosszú nyaka révén messziről észreveszi a közelgő ellenséget. Ilyenkor gyors futással és akár két méteres szökellő ugrásokkal menekül. Ébersége miatt a nanducsapatokhoz gyakran csatlakoznak szarvascsapatok is, sőt annak ellenére, hogy egyes vidékeken a birka táplálékkonkurensének számít, fontosabb, hogy megeszi a bogáncshoz hasonló “akaszkodó” terméseket, így a farmereket megmenekíti az összekuszálódott birkagyapjú bontogatásától.
A nandu örökbefogadója: