Fakó keselyű (Gyps fulvus)

Angol: Eurasian griffon

Francia: Vautour fauve

Német: Gänsegeier

Román: Vulturul pleșuv sur

Szerb: Beloglavi sup

 

Rendszertan: Vágómadár alakúak rendje/Vágómadár-félék családja

Elterjedés, élőhely: Európa, Ázsia és Afrika középhegységi füves, bozótos, félsivatagos területein.

Természetvédelmi helyzete: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint kevésbé aggasztó helyzetű. CITES II. Magyarországon fokozottan védett!

Testtömeg: 6-11 kg

Testhossz: 95-105 cm

Szárnyfesztávolság: 250-280 cm

Szaporodás: tojásokkal szaporodik, melyek kelési ideje 47-55 nap

Utódok száma: 1(-2) fióka

Élettartam: 15-25 év

 

Szociális viselkedés: kisebb kolóniákban él, ezen belül a párok életreszóló kapcsolatban élnek

Fészkét előszeretettel építi sziklaszirtekre. Általában 15-20 vagy akár 150 pár is költ egymás közelében. A szaporodási időszakuk január végén már elkezdődik. Mint más keselyűfajok, ők is felrepülnek akár 10 000 méter magasra is. Az itteni erős UV sugárzás fertőtleníti a táplálkozás során szennyeződött testfelületüket.

Keselyű-program
A most már szegedi keselyűket fiókaként vízből mentették ki az Uvac Nemzeti Park munkatársai 2008-ban, miután a fészkükből kiestek. Oda visszajuttatni nem tudták őket, így természetvédelmi mentőközpontba kerültek. Végül a Palicsi Állatkertből hozhattuk elő őket hosszas egyeztetések után, minden szükséges engedélyt és hozzájárulást megszerezve.

A fakó keselyű (Gyps fulvus) hazánkban ritka vendég, a Balkán országaiban azonban – kisebb-nagyobb számban – költ. Ahogy a többi keselyű, ez a madár is döggel táplálkozik, amelyet éles látásával fedez fel a nagy magasságban körözve. Emiatt veszélyezteti a szándékos mérgezés, pontosabban a mérgezett állatok elfogyasztása, de problémát jelentett az is, hogy az állataikat – oktalanul – féltő gazdák is pusztították. A nagyüzemi állattartás elterjedésével kevesebb lett a szabadban maradt tetem, ami szintén a létszámuk csökkenéséhez vezetett.

A fakó keselyű örökbefogadója:

– Dr. Dudás Gábor