Dzseláda vagy hegyi pávián (Theropithecus gelada)

Angol: Gelada
Francia: Gélada, Singe lion
Német: Dschelada, Blutbrustpavian
Román: Maimuta gelada
Szerb: Gelada

Rendszertan: Főemlősök rendje/Cerkóffélék családja

Természetvédelmi helyzete:
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint kevésbé aggasztó helyzetű. CITES II., EEP

Élőhely: Afrika, Etiópia és Eritrea magasföldi füves szavannáin él.
Táplálkozás: Kizárólag növényekkel táplálkozik. Az esős évszakban főként fűféléket eszik, később áttér a magokra, gyökerekre, szárakra. Gyümölcsöket, gumókat, virágokat is fogyaszt, de csak keveset.
Életmód: egy hím mellett 2-6 nőstény és az utódok alkotják a csapatot.

Vemhesség: 5-6 hónap
Utódok száma: 1 kölyök
Élettartam: 20-30 év
Testmagasság: 50-74 cm
Testtömeg: 13-21 kg

A különleges étrendhez való alkalmazkodás speciális anatómiai jellegek kialakulásához vezetett. Két első ujjuk nagymértékben szembefordítható, így könnyedén ki tudják szedegetni az ehető fűszálakat a rosszak közül a száraz időszakban. Ujjperceik rövidek és robusztusak, ezekkel hatékonyan tudnak a gumók után ásni a kemény földben is.

Dzseláda hárem

A dzseláda háremeket egy hím, és a hozzá tartozó 2-6 nőstény alkotja. Egy hárem önmagában is élhet egy területen, de több háremmel  laza csoportot, úgynevezett bandát alkothat. A bandák ugyanazon a területen tartózkodhatnak, de összehangolják napi mozgásukat.  A dzseladák egyáltalán nem territoriálisak, így nem ritka, hogy több banda is összeverődhet egy kedvező táplálékellátottságú területen. Ezenkívül megfigyelhető még csak hímekből álló csapat is. A dzseláda páviánoknál abszolút hölgyválasz van: miközben a rivális hímek megküzdenek egymással a vezetői pozícióért, a nőstények eldöntik, melyik hím a szimpatikusabb számukra, az nyeri el ugyanis támogatásukat, bárhogyan végződjék is a harc.

A hegyi pávián örökbefogadója: