Angol: White-naped crane
Francia: Grue à cou blanc
Német: Weißnackenkranich
Szerb: Mongolski ždral
Rendszertan: Darualakúak rendje, Darufélék családja
Elterjedés, élőhely: A Távol-Kelet nedves rétein, füves, mocsaras területein él.
Természetvédelmi helyzete: Sebezhető (IUCN), kb. 6500 egyede él, CITES I, EEP
Testtömeg: 5-6 kg
Magasság: 130 cm
Szárnyfesztávolság: 200-230 cm
Táplálkozás: Gyümölcsök, levelek, magok, bogyók, rovarok, kisebb gerincesek
Szaporodás: 28-30 nap után 2 fiókája kel ki a tojásokból.
Élettartam: 25-30 év.
Szociális viselkedés: Párban él.
Kecses táncosok
Bár a madarak udvarlási szertartásai között nem ritkák a bonyolult mozdulatsorok, a darvak tánca az egyik legismertebb. Násztáncuk során látványosan emelgetik szárnyaikat, és a hím minden egyes hangadására magas, csengő hangon válaszol a tojó. Ez a viselkedés nemcsak a pár kötődését erősíti, hanem a területjelölésben is fontos szerepet játszik.
A darvak sok nép hitvilágában szerepelnek különféle szimbólumként. Míg Indiában az árulás, a keltáknál a balszerencse jelképe. Kínában úgy tartják, hogy ez a madár viszi a holtak lelkét a Nyugati Paradicsomba.
Japánban az „1000 hajtogatott daru” a hajtogatás közben elképzelt kívánság beteljesülését jelenti. Hirosima után egy sugárbetegségben szenvedő kislány azt gondolta, hogy ha ezer papírdarut hajtogat, akkor meggyógyul. Meghalt, mielőtt elérte volna az ezret, de más gyerekek folytatták a munkát, s a hirosimai Béke Emlékpark szobrait ma sok millió apró daru-origami díszíti.
Már nem szállnak a darvak
A darvak családja két fő csoportra osztható: az ősi koronás darvakéra, amelyek 37-55 millió éve alakultak ki Afrikában, valamint a 25 millió éves „tipikus” darvakéra, ahová az amuri daru is tartozik. A rokonságába tartozó madarak közül minden bizonnyal a Dél-Amerikában 15 millió éve élt óriás gyilokmadár, a Kelenken guillermoi számíthat a legnagyobb érdeklődésre. Nem véletlenül, hiszen a repképtelen madár akár a 3 méteres magasságot is elérte, ráadásul félelmetes ragadozó lehetett. A nagymacskák dél-amerikai elterjedése vetett véget uralmának.
A darvak családjába tartozó 14 faj közül 7 veszélyeztetett. A észak-amerikai lármás daruból például 250-nél is kevesebb él a Földön. Az amuri daruból is csak kb. 5000 egyed él a természetben, és létszáma folyamatosan csökken. Hajdan a kivételes szépségük miatt vadászták őket, ma már jelentősebb veszélyt jelent a mezőgazdaság térnyerése eredeti élőhelyükön. A párzásra alkalmas területek folyamatosan csökkennek, a sztyepp-tüzek és a mérgezések szintén jelentősen apasztják a létszámukat.
Az amuri daru európai fajmegmentési programja (EEP)
Az európai állatkertekben kb. 160 amuri daru él, többnyire párban. Tekintve a faj természetben való veszélyeztetettségét, nagyon fontos ennek a viszonylag kedvező populációméretnek a fenntartása. Ugyanakkor nem csak a megfelelő egyedszámra kell figyelni, hanem az állatkerti állatok genetikai változatosságára is, hiszen a „génbanki” funkciót csak ekkor tudja az állatkert megfelelően betölteni. A változatos génállományú populációk ugyanis jóval életképesebbek, jobban ellenállnak a járványoknak és a környezeti hatásoknak, így egy esetleges jövőbeni visszatelepítésre is alkalmasabbak.
A Szegedi Vadasparkba 2009-ben került egy pár amuri daru a müncheni, illetve a prágai állatkertből. A célunk az, hogy a faj szaporításával támogassuk a nemzetközi fajmegmentési programot.
Az amuri daru örökbefogadója: