A Szegedi Vadaspark története

Az állatkert megszületik

Csakúgy, mint sok más vidéki városban, Szegeden is felmerült a gondolata egy állatkert létesítésének az 1960-as években. A város felsőoktatási intézményeinek nagy múltra visszatekintő biológus képzése csak tovább erősítette az igényt, amely azonban sokáig csak terv szinten maradt. A szóba jött helyszínek a Füvészkert és a Tisza közötti szabad terület, az újszegedi Liget, illetve a Sancer-tavak környéke voltak. Végül is az utóbbi területen indult meg a 80-as években – hivatalos engedély nélkül, társadalmi munkában – az állatkert létesítésének folyamata. Diákok, egyetemi tanárok létrehoztak egy karámot a területen, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak.

Mi történt 1989 májusában?

Május 2. – A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése.
Május 13. – A Németh-kormány azonnali hatállyal leállíttatja a nagymarosi vízi erőmű építését.
Május 15. – 30 év után újra szovjet államfő, Mihail Gorbacsov látogat Pekingbe.
Május 25. – A Népképviselők Gyűlése a Szovjetunió első – és utolsó – elnökévé Mihail Gorbacsovot választja.
Május 31. – George Bush amerikai elnök az NSZK-ban tett látogatása alatt javasolja a szabad választásokat Kelet-Európában, valamint a Berlini Fal lebontását.

(1) Forrás: Délmagyarország, 1989.05.26.  (2) Ede, az üstökös mangábé az első nagy ritkaság – a 20. évfordulót még megélte

Végül 1985. december 5-én született meg a Szegedi Városi Tanács határozata, amely a Vidámpark részeként létrehozta az intézményt. A határozatot tett nem követte, gyakorlatilag kiadások nélkül, pusztán társadalmi munkából, bontásokból, cégektől, iskoláktól kapott anyagokból indult meg az építkezés. A Vadaspark ekkor még gyakorlatilag „féllegálisan” működött. 1985-ben az állatgyűjtemény mindössze 3 majomból, pár őzből és vaddisznóból, valamint egy óriáskígyóból állt. 1989-re a számuk szépen gyarapodott. 1989. január 1-től önálló intézmény lett a Vadaspark, ugyanezen év májusában, Gyermeknapon, május 28-án nyitotta meg a kapuit – immár hivatalosan is – 3-4 hektáros bemutatóval.

1987. augusztus 20. – a nem hivatalos megnyitó (Hornok Tibor fotója)

Vadaspark vagy állatkert?

Több olyan vadaspark is van az országban, amely csak nevében az, hiszen egzotikus állatokat is bemutató, igazi állatkert. Ide tartozik a szegedi is, ahol kezdetben komoly szakmai vita volt arról, vajon európai vadakon alapuló vadaspark jellegű maradjon, vagy nyisson az egzotikus különlegességek felé? A vita hamar eldőlt, és a sikerünk azt mutatja, helyes irányt választottak az elődeink.

Első évek

Bár kezdetben viszonylag szegényes volt az állatállomány, az rohamosan bővült. Méghozzá azon szemlélet szerint, amely ma is meghatározó a Vadaspark gyűjteményét tekintve: kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés szerint csoportosítva őket. Ezen felfogás összhangban állt az akkor világszerte megújuló állatkert szemlélettel, és lehetővé tette, hogy a Vadaspark hamar bekapcsolódjon a nemzetközi állatkerti vérkeringésbe.

Küzdelmes évek voltak… (Forrás: Délmagyarország, 1993.02.10.)

A földrajzi bemutatók kialakításának első állomása a Dél-Amerika terület kiépítésével kezdődött, amely 1994. májusában nyílt meg, amelynek avatásán a perui és az ecuadori nagykövet is jelen volt. A nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvétel a karmosmajmok kapcsán kezdődött meg, az elért sikerek révén hamar nemzetközi hírnévre tett szert az intézmény.

A dél-amerikai bemutató „védjeggyé” vált

Az oktatás, mint a modern állatkertek egyik fő feladata, szintén nagy hangsúlyt kapott a kezdetektől fogva. A város támogatásával épült fel a zooiskola faépülete 1993-ban (a mai Terrárium ház). Az intézményt – magas színvonalú oktatási-nevelési munkájának elismeréseként – a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium 1993-ban Környezetvédelmi Oktatóközponttá nyilvánította.

Egyházi István
igazgató (1986-1998)
A tanár végzettségű Egyházi István volt az, aki ritka fajokra specializálódott állatkertként határozta meg az intézmény profilját. Utóbb a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium igazgatójaként folytatta pályafutását.

Egy különleges állatkert

A legfiatalabb: a hagyományos, önkormányzati tulajdonban lévő állatkertek közül a szegedi a legfiatalabb.

A legnagyobb: a hazai állatkertek közül a legnagyobb területen a Szegedi Vadaspark fekszik, közel 45 hektáron. Ezen nagy területnek egyenlőre még csak egy része épült be, így a fejlesztéseknek nem szab határt az állatkert kerítése…

A ritka állatok kertje: a Vadaspark a kezdetektől fogva elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. A története során számos olyan különleges állatot mutatott be, amelyek még Nyugat-Európában is ritkaságnak számítanak.

A fajmegmentési programokban való részvétel: hazánk állatkertjei közül Szegeden volt, és most is a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program (EEP, ESB) keretében tartanak.

Állatok tágas kifutókban: a kezdetektől a természetszerű elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja. Ekkora és ilyen természetes kifutókkal jó darabig csak Szegeden találkozhattak a magyar állatkertlátogatók.

A természetvédelmi mentőközpont: a Szegedi Vadaspark fogadja a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot. Ezek száma félezer is lehet évente. 2001-ben a Vadasparkot Pro Natura Emlékplakettel tüntette ki a Környezetvédelmi Minisztérium – állatkertek közül egyedüliként.

Pintér Tibor, az ország első zoopedagógusa (Délmagyarország, 1997.08.16.)

Zoopedagógia: már a kezdetektől fogva a legfontosabb feladatunk a nevelés és oktatás. Itt rendeztek elsőként zoopedagógiai konferenciát, sőt, az első főállású zoopedagógus (állatkertben dolgozó pedagógus) is itt dolgozott a hazai állatkertek közül.

Állatkerti gondozóképzés: hazánk egyetlen állatkerti gondozó képzésének a Szegedi Vadaspark ad otthont.

A fejlődő állatkert

A Szegedi Vadaspark fiatalsága okán többnyire korszerű tartóhelyekkel rendelkezett, de voltak itt is elavult ketrecek, amelyeket mielőbb fel kellett váltani, ahogy az állatkerti szemlélet, a látogatók elvárásai is változtak. Emellett megszületett egy rendelet, amely az állatkertek működését szabályozta, egyben meghatározta a férőhelyek minimális méretét is. Ezen feltételeknek 2006. december 31-ig kellett megfelelnie a hazai állatkerteknek.

Emellett nagy gondot jelentett a házak hiánya, ahol a nagyobb termetű, trópusi állatokat megfelelően el lehetne helyezni, és ahová a látogatók télen is bemehetnének. A természetvédelmi mentőtevékenység egyre inkább meghatározóbbá vált, szükség volt egy korszerű befogadóközpontra. A zoosuli is „zsugorodott” az igények növekedésével, a magas színvonalú oktató-nevelő munka feltétele egy korszerű oktatóház felépítése volt.

Dr. Gősi Gábor
igazgató (1998-2006)
Az állatkert második igazgatója, állatorvos. Itthon és külföldön egyaránt kiváló szakemberként ismerték el: elnöke volt a Magyar állatkertek Szövetségének, egyedüliként volt nemzetközi fajmegmentési program (Fehérarcú tamarin EEP) koordinátora hazánkban. Munkássága alatt az állatkert rohamos fejlődésnek indult, korszerűbbek lettek az állattartóhelyek, tovább bővült a gyűjtemény. Hosszan tartó, súlyos betegség után távozott közülünk. Emléktáblája a trópusi ház közelében található.

Jórészt állami és önkormányzati forrásokból indulhatott meg a Vadaspark korszerűsítése, melynek révén évről évre egy-egy újabb épület került átadásra. Ezen fejlesztések következtében a Szegedi Vadaspark megőrizte előkelő helyét a honi állatkertek rangsorában, továbbra is a legkorszerűbbek egyikének számított.

Fejlesztési kronológia:

2000 – Papagáj ház és röpde, japán makákó kifutó
2002 – Hópárduc és hiúz kifutók
2003 – Régi majomház felújítása, erdei kutya kifutó
2004 – Ázsia-ház (gibbon, sörényes makákó)
2005 – Dél-Amerika-ház (tapír, pókmajom, bőgőmajom, kapibara)
2006 – Oroszlán-ház
– Természetvédelmi mentőközpont és karanténházés karanténház
– Természetvédelmi Oktató Központ
– Dél-Alföldi Tanya
– Madagaszkár Ház
2007 – Jaguár-ház és kifutó, Terrárium-ház felújítása
2008 – új Főbejárat, Afrika-ház (gepárd, cerkóf, tompaorrú krokodil, pintyröpde), rozsomák kifutó
2009 – Szibériai tigris és kínai párduc kifutók
2010 – Farkas, vidra, aranysakál kifutók és madárröpdék, hangyász és pókmajomkifutók
2011 – Szavanna föld alatt és föld felett: a Zsiráfház és kifutók
2012 – Pingvinbemutató, Ázsia-ház felújítása új kifutókkal (ködfoltos párduc, binturong), kis panda kifutó

A jelen és a jövő állatkertje

A Szegedi Vadasparkban az elmúlt években jelentősen nőtt a látogatók száma, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, és a ritkaságuk mellett népszerű állatokkal is egyre gazdagodó gyűjteménynek. Sokáig évente kb. 100 ezer látogatója volt az állatkertnek, 2004. óta ez a szám folyamatosan növekszik: 2008-ban már a 171 ezret is meghaladta, 2012-ben pedig már a 200 ezret is megközelítette.

Az állatgyűjtemény növekedése is számottevő, míg 2008-ban még 132 faj 403 egyedét, 2012-ben már 195 faj, illetve alfaj 1227 egyedét tartotta nyilván a Vadaspark. Ebből 37 fajt európai fajmentő tenyészprogram (EEP), 15 fajt pedig európai törzskönyv (ESB) keretében tartunk, vagyis a „programos” fajok aránya 26,7%. Ez az arány még mindig a legmagasabb a hazai állatkertek sorában, vagyis a Szegedi Vadaspark továbbra is kimagasló teljesítményt mutat a természetvédelmi, fajmegőrző munkában.

Bár ezt a látogatók nem érzékelték, 2012-ben jelentős változás történt a Vadaspark életében. Az intézményi múltat hátrahagyva új gazdálkodási és működési formában éledt újjá, Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. néven. Bár a tulajdonos továbbra is Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, az új rendszer nagyobb fokú önállóságot biztosít az egyre szélesebb körű gazdálkodási tevékenységekkel foglalkozó állatkertnek. A látogatói jegyek mellett ma már saját működtetésű ajándékbolt és büfék is jelentősen hozzájárulnak a Vadaspark bevételeihez.

Veprik Róbert
igazgató (2006 óta)
Dr. Gősi Gábor mellett tanulta ki az állatkertészeti szakmát, gyűjteményi felügyelőként, majd igazgatóhelyettesként. 2006-ban vette át a Vadaspark irányítását, és folytatta a nagyívű fejlesztéseket, amelyek révén a Vadaspark egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a közönség körében. A Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke, a Technical Assistance and Animal Welfare Committee (EAZA) tagja.

A Vadaspark fennállásának 20. évfordulóján, 2009 májusában kerültek átadásra a szibériai tigris és észak-kínai párduc bemutatók. Szintén ekkor érkezett – hazánkban elsőként – alföldi anoa, egy számukra felújított kifutóba és házba. Kisebb, de nem kevésbé értékes jövevénye volt az évnek a lapátfülű kutya, amelynek bemutatója az oroszlánház mellett épült fel.

A Szegedi Vadaspark munkatársai (2009)

2010-ben főként az európai állatok területe gazdagodott, európai farkas, aranysakál, vidra ház és kifutók, vízi- és erdei madár röpdék épültek pályázati támogatásból. A pályázati (Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 „2.1.3. Turizmusfejlesztés) és a városi önkormányzati támogatásából felépült Kárpát-medencei bemutató révén a Vadasparknak egy némileg kieső, de erdei környezet jóvoltából vadonbeli hangulatot árasztó területe vált modernebbé.

2010-ben adtuk át a farkasok kifutóját (Fotó: Endrédi Lajos)

2011-ben adtuk át a Vadaspark addigi történetének legnagyobb mérvű fejlesztését. A 125 millió forintos beruházási költség felét EU pályázati támogatás (A Szegedi Vadaspark Látogatóbarát fejlesztése – DAOP-2.1.1/E-09-2009-0030), a másik felét Szegedi Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosította. A nagyméretű zsiráfkifutót a Szegedi Vadaspark a saját forrásaiból, illetve a Szegedi Vadasparkért Alapítvány támogatásával építette. A komplexum nem véletlenül kapta a „Szavanna a föld felett és alatt” fantázianevet, hiszen az égbe magasodó zsiráfok, a világot kissé alacsonyabbról szemlélő zebrák mellett olyan különlegességeket is bemutat, mint a talajszint alatt élő csupasz turkáló, vagy a talajszinten villámgyorsan mozgó rövidfülű elefántcickány.

A zsiráfbemutatót Dr. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármester adta át 2011-ben
(Fotó: Endrédi Lajos)

2012-ben Szegeden egyértelműen újdonságnak számító terület képviselői gazdagították az állatgyűjteményt. Egy kisebb tengerfoltként pápaszemes pingvinek vehették használatba a szintén pályázati és városi támogatásból (Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program) készült házukat és medencéjüket.

A pingvinek gyakorolnak a látványetetésre (Fotó: Endrédi Lajos)

Ugyanebben az évben az Ázsia-ház is felújításra került. A binturongok és az igazi ritkaságnak számító ködfoltos párducok mellett itt került elhelyezésre az állatcsempészetet és az ellene való küzdelmet bemutató CITES kiállítás, valamint Fábián Tamás emlékkiállítása, csodaszép ásványkülönlegességekkel.

A programjainkat, rendezvényeinket tekintve is sokat fejlődtünk. Az évről évre egyre népszerűbb Zoo Típusú Találkozások állatbemutatóinkon 2012-ben már kb. 45 ezren vettek részt. Az elmúlt években a hagyományos rendezvényeink mellett nagy sikert aratott a Szegedi Szimfónikus Zenekar koncertje, illetve a NAV pénzügyőrségének bemutatója is. Zoopedagógusaink több mint 300 foglalkozást tartottak óvodás, iskolás, és egyetemista csoportoknak, nyári táboraink minden évben nagy népszerűségnek örvendenek.

Fejlesztéseink 2013-ban is folytatódtak. Új bemutató egy több mint 160 négyzetméteres, 2 méter mély medencét foglal magába, amely 3-4 borjúfókának ad otthont. A korszerű megoldásnak köszönhetően látogatóink a víz alatt is láthatják az állatokat. Etióp-bemutatónkban ritka afrikai keselyűfajok (füles és fehérhátú keselyűk) és dzseláda páviánok kerülnek elhelyezésre. Szintén 2013-as szenzáció a „fehér” oroszlánok első bemutatkozása a Vadasparkban.

Első lépések az új kifutóban – a barna medve bemutatót 2015-ben népesült be (fotó: Endrédi Lajos)

2014-ben az európai bemutató területen került sor fejlesztésre. Kültéri terráriumok készültek, ahol a világ harmadik állatkertjeként mutatja be a Vadaspark a rákosi viperát, emellett felépült egy nagy, hazai szarvasfajokat és muflonokat bemutató kifutó is. A legfontosabb részét a fejlesztésnek, a barna medvéknek, valamint tarvarjaknak és mormotáknak otthont adó komplexumot 2015. márciusában adtuk át a nagyközönségnek. 2016-ban egy újabb földrészt idéztünk meg, immár Észak-Amerika két jellegzetes rágcsálójával, fakúszó sülökkel és társas prérikutyákkal is találkozhatunk a szintén az északi kontinensen is előforduló pumák szomszédságában.

A következő év már egy újabb nagy fejlesztésről szólt, pontosabban annak előkészítéséről, pályázati támogatásáról, majd magának az építkezés megkezdéséről. A Vadaspark eddigi történetének legnagyobb és egyik legjelentősebb beruházása, egy ázsiai elefánt bemutató komplexum felépítése kezdődött ugyanis el 2017 második felében. Mindezek alapján elmondható, hogy 2018 az elefánt éve volt a Vadasparkban, hiszen a szakmai és közönség szempontok szerint egyaránt jelentős állat érkezése mindenképpen óriási „szintlépést” jelent a vonzerőnket és működésünket tekintve. A bemutatórendszerben szarvcsőrű madarak, kiskarmú vidrák is láthatóak.

2019-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Vadaspark, amelyet mi mással ünnepelhettünk volna méltóbban, mint egy újabb nagyszabású projekt elindításával. Az új állatfaj, amely tovább gazdagítja a gyűjteményünket, egy újabb vastagbőrű ritkaság: az indiai vagy más néven páncélos orrszarvú. Az eddigi trendünknek megfelelően nem csak az állat igényeinek optimális tartóhelyet építettük, hanem egy olyan bemutatót, amely az észak-indiai tájat és kultúrát idézi. Az első indiai orrszarvú, a kétéves Csülök 2020. augusztus végén érkezett a Nyíregyházi Állatparkból.

A jövőt firtató kérdések jóval nehezebben megválaszolhatóak, mint a múltbeli eseményekre vonatkozók. Ha a Vadaspark továbbra is tartani tudja azt a töretlen fejlődést, amelyet az elmúlt években mutatott, mindenképpen várható, hogy a gyűjtemény tovább bővül. A kívánságlista sztárjai a vastagbőrűeken túl az emberszabású majmok, nagyméretű hüllők, a trópusi házak kincseiként ragyogó egzotikus állatok. Mi és mikor fog ezekből megvalósulni? Erre most nem tudunk pontos választ adni, hiszen ezek megvalósítása jelentős külső forrásokat igényel, mindenesetre a célunk az, hogy a Vadaspark gyűjteménye, vonzereje és aktív szerepe a természetvédelemben és oktatásban a továbbiakban tovább bővüljön!