Az ősz első napján látta meg a napvilágot a mezopotámiai dámszarvasok kifutójának legifjabb lakója. Bár egy állatkerti és természetvédelmi szempontból kiemelt fajról van szó, amelyet egyszer már kipusztítottnak véltek, szegedi borjú születése már nem számít akkora szenzációnak, mint kezdetben, annyira jól szaporodnak nálunk, az európai fajmentő tenyészprogram keretében. Természetesen, érkezése így is nagy öröm számunkra.
Hogy milyen nemű lett a kis dámszarvas, azt egyelőre nem tudjuk, de rövidesen ez is ki fog derülni, ahogy szépen cseperedik.
A mezopotámiai dámszarvas azon fajok közé tartozik, amelyek az állatkerteknek köszönhetik a fennmaradásukat. A múlt század közepére kipusztítottnak tartották az impozáns, a bibliai időkben még elterjedt szarvasfajt. Az 1950-as években Iránban felfedezett kisebb csapatnyi szarvasból kerültek egyedek a németországi Opel Zooba, ahol szaporítani kezdték őket. A jelenlegi állomány jelentős része ebből a vérvonalból származik.
Az állatkerteken kívül még Izraelben tartják és tenyésztik, és igyekeznek őket visszavadítani. Jelenleg a világ 24 állatkertjében több mint 300 egyede él, annak jeleként, hogy jól érzik magukat ebben a környezetben. A természetben már meghaladja a létszámuk az 1100-at az aktív védelemnek és a visszatelepítéseknek köszönhetően.
