Nagyon jól indult a 2020-as év a Vadasparkban, így hétről-hétre be tudunk számolni egy-egy újabb kölyök és fióka világra jöttéről. A sort egy törpe víziló borjú bemutatásával folytatjuk. Tigi és Chipo harmadik borja január 20-án született, a fotók akkor készültek, mikor pár naposan először megvizsgáltuk. Az anyaállat már tapasztalt szülőként, gondosan neveli kicsinyét, így már be tudjuk mutatni egy nyilvános állatorvosi vizsgálat során a sajtó képviselőinek is. Erre február 13-án, csütörtökön, 13 órakor kerül sor.
A törpe víziló (Choeropsis liberiensis) elnevezése némileg megtévesztő, mert egyáltalán nem törpe méretű a maga 160-275 kg súlyával, legfeljebb a nílusi vízilóval összehasonlítva számít kisebb méretű emlősnek. Nyilvánvaló hasonlósága mellett sokban különbözik nagyméretű rokonától, többek között nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább a sűrű bozótba menekül. Viszonylag későn, a XX. század elején fedezték fel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy növendék nílusi vízilovakról szólnak az élménybeszámolók, illetve tanúskodnak a maradványok, csak 1911-ben fogadta el „hivatalosan” is a tudomány a létét, mikor 5 befogott egyedét élve Európába hozta Hans Schomburgk.
Közelkép
Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyede él az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
A törpe vízilovakat a Vadaspark fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében tartja és szaporítja a programot vezető koordinátor utasításai szerint. Ezen programokat ugyanis az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségén (EAZA) belül koordinálják, megszabva, melyik egyed melyik állatkertbe kerüljön, kivel szaporodjon, illetve adott esetben ne szaporodjon. Mégis milyen tenyészprogram az, ahol elvárás, hogy ne szaporodjanak egyes állatok? Ennek több oka is lehet, a szaporulatot el kell helyezni, és jelenkori állatkerti világban már nem az jelent problémát, hogy az állatok nehezen szaporodnak, hanem az, hogy a hosszú élettartam és magas szaporodási ráta miatt véges a kapacitás az új egyedek befogadására. Emellett tekintettel kell lenni a genetikai változatosságra is, hiszen egy beltenyésztett állatkerti populáció nem szolgálja a faj megőrzését, az öröklött betegségek felhalmozódását okozhatja. Emiatt rendelhet el a koordinátor időnként stopot, ahogy ez a szegedi törpevíziló pár esetében is történt az előző borjak születése után. Viszont tavaly zöld utat kapott Chipo és Tigi, szerelmük beteljesülhetett, ennek gyümölcse pedig 6-7 hónap vemhesség után látta meg a napvilágot. Az eddig nálunk született vízilovak a koordinátor ajánlásai alapján más állatkertekbe kerültek, Hollandiába és Olaszországba, valószínű, hogy a most született kicsi is elkerül majd tőlünk. Addig azonban a látogatók figyelemmel kísérhetik a felcseperedését, tavasztól, ahogy az időjárás engedi, már a külső kifutójukban is.
Hagyományaink szerint egy-egy különlegesebb állat születésének alkalmából névadó pályázatot hirdetünk, és ezt tesszük most is, ugyanis a kis víziló lány még nem kapott nevet. Február 28-ig várjuk az ötletes neveket az kizárólag info@zoo.szeged.hu e-mail címre (nem telefonon vagy Facebookon!). A legjobb nevet ajánlónak pedig a Szegedi Vadaspark állatkerti ajándékcsomagjával kedveskedünk.
Fotók: Endrédi Lajos
Első mérlegelés
Az első vizsgálat