Európai barnamedve (Ursus arctos arctos)

Ragadozók rendje (Carnivora) Medvefélék családja (Ursidae)

Elnevezések

Angol név: Brown bear
Német név: Braunbär
Szerb név: Mrki medved
Román név: Urs brum

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint: LC (Least Concern – kevésbé aggasztó helyzetű)

Magyarországon fokozottan védett

Élőhely

A faj az északi félteke mérsékelt égövi területein, főleg magasabban fekvő erdeiben él, de megtalálható a tundrán és félsivatagokban is.

I/II.

Adatok

A barnamedve a Föld egyik legsikeresebb ragadozója, Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig él. Sok alfaja létezik – a legismertebbek az európai barnamedve, a hatalmas kodiak, az impozáns grizzly, a tibeti és a szíriai barna medve.

Téli pihenője általában október–december között kezdődik, és márciusig tart, de melegebb vidékeken akár el is maradhat. Ez az állapot nem valódi mély hibernáció, vagyis nem alszanak téli álmot, testhőmérsékletük alig csökken, könnyen felébrednek, és mozognak is. Bár a közhiedelem szerint barlangban húzzák meg magukat, többnyire inkább földbe vájt odút választanak. Fészküket száraz növényekkel bélelik ki, hogy melegen tartsák magukat.

A párzási időszak nyár elején van, de a megtermékenyített petesejt először „nyugalmi állapotban” marad. A tényleges fejlődés csak hónapokkal később indul meg (késleltetett beágyazódás), így a kölykök télen születnek. A frissen született bocsok csupaszok, vakok és nagyon aprók – mindössze 340–680 grammosak, de mire három hónaposak lesznek, akár 15 kg-ot is elérhetnek.

Hiába tűnik klasszikus ragadozónak, étrendje jelentős része növényi eredetű. Legfontosabb érzéke a szaglás: akár több kilométerről is kiszagolja az ételt vagy más medvék nyomát. Látása viszont gyengébb, nagyjából a kutyáéhoz hasonló.