Közel két évet kellett várni, hogy a Vadaspark egyik legkülönlegesebb és a legveszélyeztetettebb tollas lakói szaporodni kezdjenek, de idén megtörtént az, amit régóta vártunk: kikeltek az első tarvarjú fiókák, egy-egy fészekben 2 és 1 fióka nevelkedik. A Vadaspark a ritka, hajdan Európában vadon is élt madarat nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja, illetve már tenyészti is az európai részlegen, a medveház mellett lévő röpdében, amelyet mormotákkal osztanak meg. A falon, sziklaperem-szerűen kialakított fészkelőhelyre az élesebb szemű látogatók is ráláthatnak.
A tarvarjú (Geronticus eremita) a természetvédelem egyik emblematikus faja, hiszen ez volt az első állat, amely hivatalos védelmet élvezetett a történelem folyamán: 1504-ben Leonárd salzburgi érsek hozott a rendelkezést a madarak védelmére. Ennek ellenére az Alpokból eltűnt a tarvarjú, csakúgy, mint Dél-Európából, majd a Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országában is kipusztult. Végül már csak Marokkóban, Szíriában, Törökországban és talán Irakban maradtak fel kisebb, elszigetelt populációi. A kritikusan veszélyeztetett fajnak jelenleg ezernél is kevesebb egyede él vadon, Sőt, számuk folyamatosan csökken a szigorú védelmük és a szaporításukra, visszatelepítésükre fordított erőfeszítések ellenére. A legfőbb problémát még most is a vadászatuk jelenti, de az élőhelyük rombolása és a mérgezések szintén jelentősen hozzájárulnak a tarvarjak pusztulásához. Az európai állatkertek fajmegmentési program (EEP) keretében tartják és sikeresen szaporítják a ritka fajt. Jelenleg Európa közel 100 állatkertjében élnek kisebb-nagyobb csapatokban. Szegedről a bécsi és a bázeli állatkertekből érkezett egy-egy csapat, összesen 9 felnőtt egyed él.
Nemcsak természetvédelmi jelentőségük miatt keltik fel a látogatók figyelmét, hanem érdekes kinézetük is feltűnést kelt. A napfényben színpompásan csillogó, fekete tollazatuk és nevük ellenére nem varjak, hanem az íbiszek közé tartoznak. A természetben csigákkal, rovarokkal, pókokkal, földön fészkelő madarakkal és kisemlősökkel táplálkoznak, az állatkerti étrendjük is ennek megfelelő. A tojásaik kelési ideje 24-25 nap, amelyet az életre egymást választó pár közösen költ ki, majd neveli a fiókákat. Két hónaposan kelnek szárnyra a fiókák.
A mormotákkal lakott, alföldi tájékon mindenképpen egzotikusnak ható alpesi bemutatójukban az egész évben megfigyelhetők a ritka madarak, illetve immár annak legfiatalabb lakói is.
Fotók: Endrédi Lajos