Mendeszantilop (Addax nasomaculatus)

Párosujjú patások(Artiodactyla) rendje
Tülkösszarvúak (Bovidea) családja

Elnevezések

Angol név: Addax
Német név: Mendesantelope
Szerb név: Adaks antilopa
Román név: Addax

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint: CR (Critically endangered – súlyosan veszélyeztetett)

Élőhely

Élőhely: Afrika, félsivatagok, homok- és kősivatagok

I.

Adatok

A mendeszantilopot először 1816-ban, Henri Marie Ducrotay de Blainville francia zoológus és anatómus írta le. Az állat köznapi neve – az “addax”- arab eredetű és „hajlott szarvú állatot” jelent. Szarvai spirálisan csavarodnak, 70–125 cm hosszúak, és mindkét nemnél megtalálhatók. A neve az ókori egyiptomi Mendes városából származik, ahol szentként tisztelték. Gyakran mágikus állatként tekintettek rá. Az orrán jellegzetes fehér folt, „maszk” található, innen ered a „nasomaculatus” tudományos neve, ami ’foltos orrút’ jelent.

Az extrém, száraz, sivatagi környezethez legjobban alkalmazkodott antilopfaj: képes testhőmérsékletét szabályozni és egyáltalán nem iszik vizet. Patái szélesen szétterülnek, ami segít a homokon való járásban. Kis csordákban él (5–20 egyed), de szárazabb időszakokban szétszélednek.

A túlvadászat miatt mára a kipusztulás szélére került, vadon száznál is kevesebb egyede él. Hajdan Egyiptomtól Marokkóig megtalálható volt, ma csak Nigerben és Csádban él kis populációja. Szerencsére több állatkert és rezervátum (pl. Tunézia, Marokkó, az Arab-félsziget) visszatelepítési programot működtet, így a faj fennmaradásának esélyei javulnak.