Angol: Pygmy hippopotamus
Francia: Hippopotame Nain
Német: Zwergflusspferd
Román: Hipopotamul pigmeu
Szerb: Patuljasti nilski konj
Rendszertan: Párosujjú patások rendje / Vízilófélék családja
Elterjedés, élőhely: Nyugat-Afrika erdős, mocsaras területei
Természetvédelmi helyzete: végveszélyben lévő
Testtömeg: 180-250 kg
Testhossz: 150-175 cm
Marmagasság: 75 cm
Táplálkozás: gyümölcs, vízinövény, fű, levél
Szaporodás: 200 napos vemhesség utan 1 kölyök születik
Élettartam: 42-45 év
Szociális viselkedés: magányosan él
A törpe víziló kevésbé vízhez kötött életmódú, mint óriási rokona, veszély esetén nem a vízbe, hanem a sűrű bozótba menekül, közel ugyanannyi időt tölt szárazföldön, mint vízben. A trópusi esőerdők mocsaraiban, kisebb folyóiban él.Elsősorban késő délután és este aktív , a nap legnagyobb részét – késő délutánig – pihenéssel tölti.
A törpe rokon
A vízilovaknak mindössze két faja él a Földön: mindkettő afrikai állat. A nílusi vízilovat régóta ismerjük, a törpét csak a XIX. század végén fedezték fel.
A két faj nemcsak méretben tér el egymástól. Míg a nílusi a nap nagy részét a vízben tölti fajtársai társaságában, addig törpe rokona inkább magányosan él a víz közeli erdőkben.
Bár növényevő állat, hatalmas, agyarszerű szemfogai vannak. Ezeknek természetesen nem a zsákmány széttépésében van szerepük, hanem az egymással vívott harcban, illetve a védekezésben és a területvédelemben.
Afrikában a nílusi vízilovak területére merészkedő emberek gyakran esnek nekik áldozatul. Ekkor a területüket védik az állatok. Ha a víziló hosszabb időre hagyja el a vizet vagy az állat izgatott, a bőrmirigyei hígan folyó váladékot termelnek. Ez az anyag színtelenül választódik ki az állat testfelületére, majd ott percek alatt narancssárgás- vöröses színű lesz, végül bebarnul. Úgy néz ki, mintha vért izzadna.
A titokzatos törpe
A vízilovakat kezdetben- külső megjelenésük alapján- disznóféléknek tekintették a tudósok. Nagy meglepetést keltettek a modern genetikai vizsgálatok eredményei, amely szerint a vízilovak legközelebbi rokonai a cetfélék. A cetek ugyanis olyan, kb. 60 millió éve élt, félig vízi életmódhoz alkalmazkodott patás állatból származnak, amely a jelek szerint a vízilovaknak az őse volt. A két fejlődési ág 54 millió éve vált szét, a vízilovak ágán megjelentek meg az Anthracotherium fajok, amelyek már emlékeztetnek a mai formákra, a megnyúlt fejüktől eltekintve. Míg Európában a mainál nagyobb vízilovak terjedtek el, 8 millió éve kialakult egy kisebb méretű fajokból álló csoport is, amelynek egyetlen ma élő képviselője az afrikai törpe víziló.
A törpe vízilovat viszonylag későn, a XIX. század végén fedezte fel a tudomány. Nem csoda, hiszen az esőerdők mélyén rejtett, éjszakai életmódot folytat. Talán ezért is élte túl közeli rokonát, a madagaszkári törpe vízilovat, amelyet néhány száz éve irtottak ki a betelepülők. Azonban hiába a jó rejtőzködési képesség, ha lassan nincs hova menekülni! A legfőbb veszélyt – az amúgy nehezen vadászható – törpe vízilovakra az élőhelyük rohamos eltűnése jelenti, a legtöbb így már egyre könnyebb célpontjai a vadhús („bozóthús”) vadászoknak. A legutolsó, 1993-as becslések szerint akkor 2-3 ezer törpe víziló élt vadon, de a számuk valószínűleg azóta jelentősen csökkent. Sőt, a libériai alfaj (H.I. heslopi) már kipusztult.
A törpe víziló európai fajmegmentési programja (EEP)
Jelenleg a világ közel 140 állatkertjében több mint 300 törpe vízilovat tartanak, ebből 120-130 egyedet Európában.A kontinensünkre 1873-ban került az első egyede, amely azonban mindössze 1 hónapot élt a dublini állatkertben. A berlini állatkertnek sikerült először szaporítania, 1921-ben. Az 1970-es évek óta nem érkezett a vadonból törpe víziló az amerikai és európai állatkertekbe, miután számuk szépen gyarapodott. A program egyik megoldandó problémáját az jelenti, hogy a törpe vízilovak magányosak, több felnőtt egyed nem tartható együtt (valahol egy pár két tagja sem), így a szaporulatnak mielőbb új állatkertet kell találni. Érdekes, hogy míg máshol a hímek, itt a nőstények túlsúlya jelent problémát. A Szegedi Vadasparkba 2007-ben érkezett az első törpe víziló, egy nőstény a csehországi olmützi állatkertből, amely Itt a Tigi nevet kapta. Párja, Chippo igen fiatal, még egy éves sem volt, mikor idekerült a németországi chemnitzi állatkertből. 2012. november 17-én megszületett az első utód, amely a Dube nevet kapta.
A törpe víziló örökbefogadói:
– Pálmai Mária
– Dr. Merza Gabriella
– Von Arx család
– Zichó Ilona
– Bihari Krisztina Blanka
– Szalai Réka Roberta
– Szentgyörgyi Anna
– Rabi Sándor
– Kormos Anita
– Keszi-Petik Dániel