Angol: Dwarf crocodile
Francia: Crocodile nain
Német: Stumpfkrokodil
Román: Crocodil pitic african
Szerb: Zapadnoafrički patuljasti krokodil
Rendszertan: Krokodilok rendje / Krokodilfélék családja
Elterjedés, élőhely: Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdei
Természetvédelmi helyzete: sebezhető (IUCN), kb. 25-100 ezer él vadon, CITES I, ESB
Testtömeg: 18-32 kg
Testhossz: 100-150 cm
Táplálkozás: főként halakat, kétéltűeket és rákféléket fogyaszt
Szaporodás: 10-20 utóda 85-105 nap alatt kel ki.
Élettartam: 30-60 év
Szociális viselkedés: magányosan élnek.
Törpék és óriások
A Vadasparkban bemutatott fajt sokszor törpekrokodilként is említik, tekintve, hogy valóban családjának legkisebb képviselője. Ha 1,5 méteres testhosszával (a rekord 1,9 méter volt) ennyire kicsinek számít, mekkorák lehetnek a legnagyobbak?
Krokodilok kb. 200 millió éve élnek a Földön. Őseik azokat az időket is túlélték, amikor a legtöbb faj kipusztult. Az egykor, – kb. 110 millió éve – élt, valószínűleg legnagyobb krokodil a Sarcosuchus imperator 12 méteresre is megnőtt, tömege pedig elérte a 8-10 tonnát. Elsősorban a nagyméretű dinoszauruszokra vadászott, és mérete is hozzájuk igazodott, csak a koponyája akkora volt, mint egy felnőtt ember. A jelenkor nagyjai közül a bordás krokodil a csúcstartó. Egy 1957-ben Ausztráliában lelőtt példánya 8,6 méter hosszú, 1,3 tonna tömegű volt. A gaviál és a nílusi krokodil szintén tekintélyes méretű lehet, az utóbbi fajhoz tartozó hírhedt emberevő, Gusztáv mérete meghaladja a 6 métert.
Veszélyeztetett páncélosok
A krokodilok rendjébe (Crocodilia) valóságos élő kövületek tartoznak, hiszen a ma is élő krokodilok körülbelül 120 millió éve fejlődtek ki. Ennek tudatában még érdekesebb tény, hogy ez az egyik legfejlettebb hüllőrend, amely a madarakkal áll a legközelebbi rokonságban. Közös őseik, az Archosauria csoport fajai körülbelül 250-320 millió éve jelentek meg. Az őskrokodilok egyik legnagyobbika a 12 méteresre is megnövő Sarcosuchus imperator volt, amely 110 millió éve vadászhatott dinoszauruszokra. A krokodilok változatossága azóta csökkent, jelenleg 24 fajuk él, de az ember megjelenéséig mindenképpen sikeres faj-csoportnak számítottak.
Az egyre jobb fegyverekkel rendelkező emberek ma már nemcsak veszélyt és vetélytársat látnak a krokodilokban, hanem a haszonszerzés forrását is. Az élőhelyek pusztulása mellett ezért a legtöbb problémát a orvvadászat okozza.
Egyes fajaikat az értékes bőrükért irtják. Az 1980-as években 70 ezer krokodilbőr került évente eladásra, ebből 40 ezer Európában. Ezek többsége ma már a szigorú szabályozásnak köszönhetően tenyészfarmokról származik, de ezt a vásárlónak utólag mindenképpen igazolnia kell. A tompaorrú krokodilt azonban leginkább a húsáért vadásszák, miután a bőre kevésbé értékes. Nagyon keresett árucikk a helyi piacokon, ami veszélyeztetetté teszi.
A tompaorrú krokodil európai törzskönyve (ESB)
A krokodilok közül a kínai aligátorral tenyésztési program, az álgaviáééaé és a tompaorrú krokodillal európai törzskönyv foglalkozik. Az utóbbi fajnak 2009-ben viszonylag sok, kb. 150-200 egyede élt az európai állatkertekben, állománya stabilnak tekinthető. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kis termetű, így könnyebben tartható az olyan 5-7 méteresre is megnövő fajoknál, mint a nílusi vagy a bordás krokodil. Ráadásul „törpesége” ellenére erőteljes testfelépítésű, impozáns krokodilféle. A program az alfajok meghatározását és elkülönítését, illetve a természetbe való visszatelepítés lehetőségének vizsgálatát tűzte ki célul.
Szegedre 2008-ban Lipcséből érkeztek az első egyedek, négy krokodil-fióka. Gyorsan növekedésnek indultak, egy év múlva a 80-100 centiméteres testhosszt is elérték.
A program irányításával egy nőstény maradt a Vadasparkban, majd 2012-ben a győri Xantus János Állatkertből érkezett mellé egy alfajának megfelelő hím.
A tompaorrú krokodil örökbefogadói:
– Gergely Szilveszterné Zsóka
– Nagy Martin