Angol: Imperial eagle
Francia: Aigle Impérial
Német:Kaiseradler
Román: Acvila de câmp
Szerb: Orao krstaš
Rendszertan: Sólyomalakúak rendje/Vágómadár-félék családja
Elterjedés, élőhely: Európa, Ázsia, Afrika ritkás, idősebb erdői, vízmenti telelőterületek
Természetvédelmi helyzete: a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint sebezhető (vulnerable). CITES I.
Testtömeg: 2,4-4,5 kg
Testhossz: 72-84 cm
Szárnyfesztávolság: 180-215 cm
Életmód, táplálkozás: nappali, ragadozó. Hüllőket, madarakat, kisemlősöket fogyaszt.
Szaporodás: tojásokkal szaporodik, melyek kelési ideje 43 nap.
Utódok száma: 1-3 fióka.
Élettartam: 20-30 év.
Fészküket magas fákra építik, amelyekről messzire belátható a környék. Ha élőhelyük zavartalan, egy-egy fészket akár több évtizedig is használhatnak, így az a folyamatos tatarozások miatt akár 3 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Belül vékony ágakkal, fűvel bélelik.
A madárvilágban a sasoknál, főként a békászó sasnál és még néhány közeli rokonánál előfordul az úgynevezett káinizmus jelensége: az elsőnek kikelő fióka elkezdi csipkedni, majd verni az általában két nappal később kelt testvérét. A kisebb, megfélemlített fióka a táplálékot sem kéri olyan aktívan, így hamarosan legyengül, végül elpusztul, vagy menekülés közben a fészek szélére kerülve lepottyan.
A parlagi sas európai állományának jelentős része Oroszországon kívül a Kárpát-medencében él. Ebből is a legtöbb a magyar-szlovák határ mentén. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően, ellentétben a más területeken élőkkel, hazánkban az utóbbi évtizedekben nő a számuk. Míg 1985-ben mindössze 13 fészkelő párt figyeltek meg, ma kb. 75-80-at tartanak számon.