Hollandiában született, de egy dániai állatkertből érkezett hozzánk Phoeby, a vörös vagy kis panda, hogy párba álljon Baltazárral, a már régóta nálunk élő, de időközben magányossá váló hímmel, aki – micsoda véletlen – egy dán állatkertben látta meg a napvilágot. Nyelvi problémák persze akkor sem lennének, ha nem ugyanonnan érkeztek volna Szegedre, a két panda hamar megtalálta a közös hangot, és békében élnek erdei kifutójukban. Ez azért is jó jel, mert az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) utódokat vár kapcsolatukból. A pandáink sokat pihennek napközben az ágakon, így akik kifejezetten miattuk keresik fel a Vadasparkot, a nyitásra (9.00-kor) való érkezést javasoljuk, mert akkor kapják meg a reggelijüket, amely természetesen helyben nőtt bambuszhajtást is tartalmaz, és ekkor a legaktívabbak.
Kevesen tudják, de a panda elnevezés elsősorban ezen fajt illeti, nem a távoli rokonukat, az óriás pandát. A másik neve a macskamedve, ami megtévesztő, hiszen sem nem macska, sem nem medve, hanem különálló, jelenleg ezt az egy fajt magába foglaló családba tartozik. Régebben a medvék közé sorolták őket, és ezáltal közeli rokonának vélték az óriás pandát. Annyi hasonlóság biztos van, hogy a kis pandák is előszeretettel fogyasztanak bambuszt. Annak ellenére, hogy a ragadozók rendjébe tartoznak, csak kis mennyiségben esznek húst. A kis pandák a Himalája déli, délkeleti és keleti lejtőin élnek, nyáron akár 5000 méter magasságig is felhatolnak, télen alacsonyabb szintre vándorolnak. A hegyvidéki erdőket kedvelik, amelynek aljnövényzete sűrűn nőtt bambuszból áll. Veszélyeztetett állatok, a természetben rohamosan csökken a számuk, elsősorban élőhelyük pusztulása (túlzott fakitermelés, a bambusz irtása) miatt, valamint végzetes rájuk a kóbor és pásztorkutyák által terjesztett szopornyica is. Komoly problémát jelent az orvvadászat és az illegális kereskedelmük. A pandák legfőbb felvevőpiaca Kína, és elsősorban olyan államokban fogják, mint Mianmar, ahol kevésbé tudják vagy akarják betartani a törvényeket és a nemzetközi egyezményeket. A szőrméjéért, húsáért és házi kedvencként való tartásáért egyaránt kereskednek vele.
Az állatkertekben – a fajmentő tenyészprogramuknak köszönhetően – már jobb a helyzet. Sokáig nehezen szaporítható és ritka fajnak számított, az elmúlt években viszont már stabil, szépen gyarapodó állomány alakult ki az európai állatkertekben, amelyekben jelenleg kb. 380 egyede él. A Szegedi Vadaspark gyűjteményének régóta fontos faja a vörös panda, amely egyben az egyik legnagyobb kedvence a látogatóinknak.
Fotók: Endrédi Lajos