Közel egy időben született meg három dámszarvas borjú a Vadasparkban. Kettő közülük hazánkban is élő európai dámszarvas, a harmadik azonban a különleges természetvédelmi helyzetű mezopotámiai dámok közé tartozik. Bár, a látogatóinknak – és persze nekünk is – minden újszülött állat kedves, az utóbbi születése természetvédelmi, állatkerti szempontból kiemelt jelentőségű. A mezopotámiai dámszarvast ugyanis a múlt század közepére kipusztultnak tekintették, és egy kisebb populációjának újrafelfedezése után gyakorlatilag az állatkertek mentették meg a végleges eltűnéstől a hajdan hatalmas területen elterjedt fajt. Fajmegmentési program keretében tartja a Szegedi Vadaspark is a mezopotámiai dámszarvasokat, és eddig minden évben örülhettünk egy-egy borjú születésének.
A dámszarvasokat kisebb termetűk, pettyezettségük és a bikák lapátos agancsa különbözteti meg a gímszarvastól. A mezopotámiai dámok sötétebb alapszínűek és hím agancsa is kevésbé lapátszerű – erről magunk is meggyőződhetünk a vadasparki séta során összehasonlítva a két fajt. Az európai részleg szarvas-muflon kifutója lassan állatkerti óvodaként funkcionál, annyi apróság követi anyját a fák között, így könnyen észrevehetők a kicsik. A mezopotámiai dámkifutóban cseperedő borjút is megfigyelhetik a látogatóink, igaz, néha meg kell őt keresni a szemünkkel, hiszen még gyakran pihen az etető rejtekében.