Nagy megtiszteltetés érte a Vadasparkot május 15-én, mikor az Amerikai Nagykövetség képviseletében David Kostelancik, a Nagykövetség misszióvezető helyettese a Vadasparkban jelképesen örökbe fogadott egy elkobzott nőstény pumát. A gesztussal a Nagykövetség az Egyesült Államok elismerését fejezte ki a Szegedi Vadasparknak és más illetékes magyar hatóságoknak elkötelezettségükért és együttműködésükért a veszélyeztetett állatfajok illegális kereskedelme ellen folytatott harcban. Hogy megértsük, miért is kaptuk ezt a nagyfokú elismerést, részletesen írunk a pumáinkról.
Pumák a Vadasparkban
Hajdan a pumák gyakori állatkerti állatoknak számítottak, Európa szerte, így hazánkban is többfelé látható volt ez a nagytestű macskaféle ragadozó. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Az állatkertekben is ugyanúgy megfigyelhetőek a trendváltozások, amelynek következménye, hogy a puma nagyon ritka lett, ma már csak kevés helyen találkozhatunk velük. Szerencsére, Szegeden hagyománynak számít a tartásuk, talán amiatt is, mert szerves részt képezik a kiemelten gazdag amerikai gyűjteményünknek, és ez így marad a továbbiakban is. Fontosnak érezzük az állat bemutatását azért is, mert számos tévhit él ezzel a vadnyugati történetekben sokszor szereplő ragadozóval kapcsolatban. Sokan úgy vélik, nagymacskaként az oroszlán közeli rokona, amelyet a „hegyi oroszlán” elnevezés is sugall, pedig ő közelebb áll a kisebb macskafélékhez. Sokan ellenségként tekintenek rá, pedig csúcsragadozóként fontos szerepet tölt be az ökológiai rendszerben – itt vonható párhuzam a hazai, egyre inkább terjedő nagyragadozókkal, a szürke farkassal, hiúzzal és barna medvével. Az előbbi állítást támasztja alá a tankönyvek által sokszor példaként hozott Yellowstone-i történet, mikor balul sült el, mikor a növényevő patások védelmében kipusztították a ragadozóikat, köztük a pumákat a területről – végeredmény nagyarányú vadpusztulás és a környezet károsodása volt.
Jelenleg két puma él Szegeden, két fiatalnak számító egyed. Az angliai Exmoor Zoo-ból származó hím 2015-ben született, és egyévesen került Szegedre. A párja története – sajnos – rendhagyóbb, nem állatkerti program keretében, hanem elkobzott egyedként került az állatkertünkbe. Egy magánszemélynél foglalták le, több más nagyragadozóval együtt. Jelenleg Magyarországon a veszélyesnek számító vadállatok tartása szigorú feltételekhez, engedélyekhez kötött. Sőt, a különösen veszélyes fajok egyedeit csak állatkert tarthatja, a minimális előírásoknak megfelelő, ellenőrzött körülmények között. A puma is ez utóbbiak körébe tartozik, így aki beszerezte őt – nem tudni, pontosan, hol és mikor – mindenképpen vétett a hazai jogszabályok ellen, és nem is volt más lehetősége a hatóságoknak, mint közgyűjteményekben elhelyezni. A Washingtoni Egyezmény (CITES) függelékében szereplő állatok esetében a tulajdonosnak rendelkeznie kell olyan dokumentummal, amely igazolja, honnan származik. Az állatkertek egyik, kevésbé ismert szerepe, hogy az ilyen állatokat, ha lehetősége van rá, befogadja. A Szegedi Vadasparknak egyik kiemelt célja, hogy a természet védelme érdekében együttműködjön a hatóságokkal, akár kobzott, akár hazai mentett (sérült vagy fiatal) állatokról van szó, és az oktatási-nevelési munkánk során felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos problémákra.
Tekintve, hogy Szeged nagy tapasztalatokkal rendelkezik a pumák tartásában és volt is szabad kapacitásunk, be tudtuk fogadni a pumát 2017. november 21-én. Az állat az információink szerint 2015-ben született. A kezdetben nagyon félénk nőstény megszokta új, eddigieknél tágasabb helyét és a párját, reméljük idővel, pár éven belül ennek meg is lesz a gyümölcse…
Fotók: Endrédi Lajos